etel-torta-eskuvo-disz

Így változtak a párkapcsolati tanácsok 100 év alatt

Mindenkinek megfordult már legalább egyszer a fejében, milyen klassz lenne a modern világot magunk mögött hagyni, és egy másik, régebbi korszakban élni. Noha az én abszolút kedvencem a '20-as évek világa, nem biztos, hogy szívesen visszamennék az időben; az elmúlt 100 évben ugyanis nemcsak a bulik és a hétköznapok, de a párkapcsolatok is nagyon megváltoztak.

Ti belegondoltatok már abba, vajon 100 évvel ezelőtt milyen volt férjhez menni, gyerekeket nevelni, vagy úgy egyáltalán végigcsinálni egy átlagos napot? Az biztos, hogy nehéz lenne megszokni a technológiamentes világot, és azt, hogy nem tudunk folyton a telefonunkhoz nyúlni, de van valami, amit még nehezebb lenne elfogadni. Ez pedig az akkori házasélet, a 20. században ugyanis még egészen más dolgok számítottak normálisnak. A Bustle összegyűjtötte, a különböző korszakokban milyen párkapcsolati tanácsokat adtak a nőknek, és egy biztos: ma jócskán felhúznánk a szemöldökünket ezek hallatán.

dita-von-teese-retro-foto

Ezért szeretünk 2016-ban élni: 7 hétköznapi dolog, amit a nők ötven éve nem tehettek meg

Ha most belepattannátok egy időgépbe, és visszautaznátok 50–60 évvel korábbra, meglepő dolgokat tapasztalnátok. Hiszen nemcsak a divat és a technológia fejlődött sokat azóta, hanem az emberek hétköznapi élete is. Például azt gondoltátok volna, hogy az alábbi, számunkra természetes dolgokat a nők akkoriban még nem tehették meg?

A cikk folytatásáért kattintsatok ide!

Az 1900-as évek eleje

Ekkoriban a legtöbb kapcsolati tanács a házasságról vagy a nászéjszakáról szólt, más szexuális helyzetre pedig még csak utalni sem szabadott, hiszen az túlságosan megbotránkoztatónak számított. A feleségeknek leginkább annyiból állt az életük, hogy kihordták a közös gyerekeket; ha ezt nem tették meg, nem is számítottak igazi nőnek. Ezt például egy 1902-es útmutatóban írták:

Az esküvő napjától kezdve a fiatal asszonynak a teherbeesés és az anyaság köré kell alakítania az életét. Máskülönben nincs joga feleségnek nevezni magát.

Azok a '20-as évek...

Nem véletlenül jut mindenkinek eszébe a '20-as évekről a buli és a csillogás. Ekkoriban a sokat sejtető táncmozdulatok, az éjszakába nyúló dzsesszklub-látogatások és a nem kevés alkohol volt a jellemző, ettől pedig a nők is szabadabban kezdtek el viselkedni. Naná, hogy ezt sokan rossz szemmel nézték, a „flapper-lányokat” pedig több helyen is megszólták.

Jót tenne a generációnak, ha a flapper szót eltörölnék. A háború előtt ez a vidám és tudatos tinikre jellemző kifejezés volt. A háború után ez a fiatalság sokkal borzasztóbb oldalával keveredett össze – aminek jellemzője a dzsessz, a rövid szoknyák, a rövidre vágott haj és a kivillanó lábak.

Forrás:
Facebook.com

A házasság 1940-ben

Húsz év leforgása alatt aztán elég sok minden megváltozott. Mire beköszöntöttek a '40-es évek, a nőknek az volt a legfontosabb feladatuk, hogy felturbózzák a pasik egóját, és ne tegyenek fel kérdéseket, mielőtt a férj megenné a vacsorát, amit persze kötelezően ők készítettek neki. Egy 1943-as könyvben például ezt írták:

Emlékezzetek rá, hogy a legfontosabb feladatotok a férjetek önbizalmának felépítése és fenntartása (ami nagyon sokat sérül a biznisz világában). Ez a nők munkája.

A „tökéletes” '50-es évek

Az '50-es éveket leginkább a tökéletes háziasszonyok időszakának lehet nevezni. Az elfogadott nézet az volt, hogy a nőknek nem kell igazi hivatás, hiszen a karrierjük maga a házasság, a munkájuk pedig az, hogy a férjüket mindig boldoggá tegyék. Sőt, a feleségeknek tilos volt panaszkodni, hiszen ezek a problémák egy férfiéhez képest nevetségesnek számítottak. Ami pedig még fontosabb volt, hogy jó étellel várják haza a ház urát.

A rosszul megfőzött étel – ami elég megszokott dolog az amerikai otthonokban – tehet arról, ha a férj ellátogat szalonokba vagy más helyekre. Ha egy nő főz, tényleg főznie kell, és nem csak konzerveket kibontani.

Forrás:
pexels.com

A dolog egyébként a '60-as évek első felében is jellemző volt, 1970 környékén viszont már egyre többe szólaltak fel a családi bántalmazás ellen, munkát követeltek, és a nagyobb, addig csak pasiknak rendezett eseményeken is részt akartak venni.

És végül a '80-as évek

Mire a '80-as évekhez értünk, a nők már dolgozhattak, sőt, egyetemekre is járhattak. A kapcsolati tanácsok többé nem csak a főzés körül forogtak, és a házasság sem számított már karriernek. És bár ekkoriban a filmek is kicsit jobban ráláttak a viszonyokra, itt-ott még azért érdekes tanácsokkal látták el a lányokat.

A fiúk önbizalma megnő a szégyellős lányoktól. Ettől úgy érzik, az ő kezükben van az irányítás. Ugyanakkor sokkal védelmezőbbé válnak a félős, szinte remegő oldaladtól.

Persze könnyen megeshet, hogy 100 év múlva a mostani időszakra is furcsán tekintenek majd vissza, és csak nevetni fognak az olyan kapcsolati tanácsokon, mint a „ne írj vissza rögtön a pasinak” és a „milyen szmájlit tegyél a mondat végére”.