A megcsalás bármikor megtörténhet. Ezt a tényt nehéz elfogadni, hiába vár konkrét választ az első szerelmes, amikor arról faggatja az anyját, hogy de mi van, ha megcsal. De nem irigylem azt sem, aki éppen férjhez menne, de nem tud szabadulni az érzéstől, hogy mi van akkor, ha rögtön utána történik valami törés.

„Nem azért jön vissza, mert szeret” – Őszinte vallomás a megcsalásról

A megcsalás egy törékeny pont a párkapcsolatban. Vannak, akik azt állítják, érdemes újrakezdeni, mások szerint ilyenkor menekülni kell, esélyt sem szabad adni a csalfa félnek, mert úgyis megteszi újra. Félrelép, összetöri a szíveteket, összeragasztja, majd újra félrelép. Kell ez nektek?

Egy párkapcsolat alakulhat bárhogy, az iránya csak azon múlik, hogy a benne élő két fél milyen döntéseket hoz, mennyire figyel egymásra, hol tart a személyes fejlődésében. A félelem a megcsalástól időről időre mindenkiben felmerülhet, ehhez néha elég olyan banális indok, hogy rossz passzban vagyunk.

Nálam volt egy időszak, amikor minden gyanúsnak tűnt, amit a pasim csinált. Ha felvette a telefont, ha nem, ha elment egyet sörözni a haverokkal, de még az is, ha nem úgy nézett rám, ahogy szokott”

– mesélte nekem Aletta, aki végül rájött, hogy saját magát kell rendbe raknia, hogy ne lássa mindenben a megcsalás jeleit.

„Akkoriban pont nem voltam elégedett a munkámmal, a testemmel és az életemmel sem. Munkahelyváltás után lassan összeszedtem magam, sportolni kezdtem, és felépítettem az önbizalmam. Persze a párom ebben végig támogatott, miután elmondtam, mi zajlik le bennem.”

Úgy gondolom, ez nagyon fontos. A net tele van azokkal a cikkekkel, amelyek arról írnak, hogy miben mutatkozik meg az, ha a pasi megcsal, mikor érdemes gyanút fognunk. Én ezt borzasztó felületes látásmódnak tartom…

Ha valakiben felmerül az érzés, hogy valami nincs rendben, és oda a lelki békéje, akkor azt egy jól működő párkapcsolatban igenis el lehet mondani a másiknak anélkül, hogy támadnánk, vagy a másik azt támadásnak venné. A képlet nagyon egyszerű: van bennetek egy rossz érzés, ezt kommunikáljátok a másik felé, és beszéltek róla. Lehet, hogy ez a rossz érzés abból fakad, hogy nem vagytok kibékülve magatokkal. Az is lehet, hogy szimplán csak úgy érzitek, az utóbbi időben túl kevés időt töltöttetek együtt a párotokkal. Ezek megoldható problémák.

Az már más kérdés, hogy mennyire merünk ezekről az érzésekről beszélni. Még mindig nagyon erősen él bennünk az a sztereotípia, hogy az a nő, aki túl sokat problémázik, az túl komplikált, hisztis, pedig ez nem igaz. Emberek vagyunk, érzésekkel, amelyekről természetes, hogy beszélni akarunk. A beszélgetés a problémákról gyógyít, gyakran tényleg csak ennyi kell ahhoz, hogy a rossz érzés elmúljon.

Forrás:

Depositphotos

Ha ezt a rossz érzést megfelelően, nem támadóan kommunikáljuk a másik felé, akkor elvárhatjuk, hogy a másik is elvonatkoztasson, ne támadjon azzal, hogy nem bízunk meg benne. Persze ehhez is érettebb gondolkodás, kommunikációs kompetenciák és empátia szükséges, de hát erről szól az élet, nem?

Veszélyes önmagában egy jelet is bizonyítéknak tekinteni a megcsalásra, ott van például a „kevesebbet szexelünk” témaköre. Sokan hajlamosak rögtön pánikba esni és megcsalásra gyanakodni, ha elmarad a szex, ahelyett hogy elgondolkodnának azon, miért változott meg a szeretkezés gyakorisága.

„Én sokáig azt hittem, hogy a jó kapcsolat alapja az, ha a szex mindig jó, így nehezen éltem meg, amikor a párom kevesebbszer kezdeményezett a megszokottnál. Azt hittem, bejött a képbe egy harmadik. Azóta gyakran gondolok arra, hogy mennyire fals dolog azt állítani, hogy a szex ideális esetben mindig ugyanolyan jó. Sajnálom, hogy ezt senki nem magyarázta el nekem korábban” – mesélte nekem Kata még pár éve egy tea mellett. Azóta is együtt vannak, a baj mindössze annyi volt, hogy Kata párja pont egy stresszes időszakot élt át.

A szexuális élet intenzitása sok mindentől függ:

• a fáradtságtól;
• a depresszív időszaktól;
• traumától;
• hogy éppen milyen életszakaszban vagyunk.

Szülés után is kell egy kis idő az anyáknak, míg visszarázódnak a kerékvágásba, ahogyan a férfiaknál is csökkenhet a szexuális étvágy, ha stresszesek.

Meglepően sokan élnek ezzel a megoldással is. Sokan sejtik, érzik, sőt tudják, hogy a szerelem a szomszédba jár a boldogságért, mégsem kérdeznek, tesznek semmit. Én erre nem lennék képes, de elfogadom, hogy nem mindenki tud és akar szembesülni ekkora változással, pláne, ha már évek óta jól megszokott párosként élik a hétköznapjaikat.

Van, aki megszokásból marad benne egy ilyen élethelyzetben, van, aki szocializációs berögződés miatt nem mer kilépni, gondolván, az asszonynak ennyi jár, ott vannak az anyagi kérdések, megint mások elképzelhetetlennek tartják, hogy új fejezetet tudnának kezdeni az életükben. Egyedül.

Nehéz ez a kérdés, és mivel én megrögzötten hitelt adok, és védem azokat is, akik nem képesek kilépni ebből a mókuskerékből, nem tudok ítélkezni – mondjuk nem is szabad. Azt azért biztos elmondanám nekik, hogy merjenek kilépni, mert új fejezet mindig van. Mi lehet annál nagyobb szabadság, hogy újraírhatod a saját életedet?

„Egy nő felsikoltott, egy férfi zokogni kezdett, és volt, aki meghatottan nevetett” – végignéztem életem filmjét

Ma furcsa levelet kaptam. Csak egy boríték volt az egész, benne egy mozijegy, levél hozzá semmi. Megforgattam a kezemben, megnéztem mind a két oldalát, az időpont ma estére szólt, egy olyan moziba, amiről még nem hallottam soha. A film címét olyan cikornyás betűkkel írták fel, amilyet a cirkuszban szokás használni, az volt a címe: Életed filmje.

Ami pedig a szőnyeg tömködését illeti: erős anyagból van az, de egyszer átszakad. Ha pedig átszakad, akkor csőstől ömleni fog a szenny.