Egy szakítás, főleg hosszú kapcsolat után mindig nehéz. Pláne akkor, ha egyébként klappol minden, mégis jó okotok van rá, hogy ultimátumot adjatok kedveseteknek. És ő inkább beleegyezik a szakításba, ahelyett hogy küzdene, vagy megoldást kínálna fel. De miért?
Egy szakítás tele lehet határozatlanságokkal, erre mindig emlékezzetek. Vannak, akik hónapok után se tudják, hogy vessenek véget a kapcsolatunknak, míg mások egyik napról a másikra szakítanak, aztán napokig sírnak. Ha néha úgy érzitek, nem tudjátok, mitévők legyetek, nem kell pánikolni, a szakítás soha sem egyszerű. Nem egy könnyű döntés, amit gyorsan meghoztok, és már léptek is tovább.
Én legutóbb fél évig gondolkodtam, mi legyen, és bevallom, szörnyű volt. És miután megtörtént a szakítás, utána is kellett egy kis gyógyidő, amíg a lelki sebek megszűnnek létezni. Ilyenkor gyakran hiányzik a másik fél, akitől nagy nehezen vagy éppen könnyedén vettetek búcsút, de ez nem jelenti azt, hogy vissza kellene mennetek hozzá.
És amúgy is, miért nem harcolt a kapcsolatért? Ha tényleg annyira fontos volt a szerelmetek, miért fogadta el olyan könnyedén? Nagyon jó kérdés, éppen én is ezen dilemmázom. Lehetséges, hogy nem volt olyan fontos a kapcsolatotok neki, mint nektek. Esetleg szeret kényelemben élni, és inkább várja a következő sült galambot a szájába. Netalántán azt hiszi, nincs több esélye. És a legvégső indok az, hogy nem ő az igazi – véli a YourTango szerzője.
Amit az előbb felsoroltam, az mind csak kifogás. Nemrég én is felajánlottam valakinek egy megoldást, amivel elkerülhetnénk a szakítást, ellenben nem élt vele. Rengeteget tanakodtam, hogy ha mi tényleg olyan tökéletesek voltunk, akkor miért nem harcol értem, csak egy kicsit. Erre a válaszom csak annyi, hogy akkor mégsem voltunk olyan jók együtt, talán mégsem ő az igazi. Inkább túl kellene tennem magam rajta.
Nektek is ezt tanácsolom! Ha átgondoltan, minden lehetőséget számba véve szakítottatok, akkor valószínűleg tudtátok, mit csináltok. Ha pedig a másik fél a kisujját sem mozdítja azért, hogy helyrehozza a dolgokat, nem éri meg ezen gyötrődni.
Engedjétek el a múltat, bizonyára jó oka van annak, hogy ti ketten nem maradtatok együtt.