Nem, nem csak a horrorfilmekben szokás koponyákkal dobálózni, és emberi maradványokkal díszíteni az épületeket. Európában több helyen is dekorációs célokra használták a temetőkből kihantolt csontokat. Boltívet, oszlopokat, polcokat, de még csillárt is gyártottak belőlük. A cél cseppet sem a tiszteletlenség vagy a megbotránkoztatás volt.
Újrahasznosítás
Amikor tavaly télen portugál barátainknál töltöttük az ünnepeket, olyan programokat szerveztünk, ahol a gyerekek sem kínlódnak, ahol van kaland, mozgás, de látnivaló is. Így jutottunk el Évorába, az egyes vélemények szerint legszebb portugál városba, ami nem véletlenül lett az UNESCO kulturális világörökségének része. Római kori templom, mór emlékek, vár, lovagmítosz, barokk és gótikus csilivili, inkvizíciós zordonság és idilli kisvárosi hangulat egyaránt része Évorának. Ottjártunkkor a főteret PET palackokból, konzerves dobozokból és egyéb csomagolóanyagokból újragondolt, egyedi szobrok díszítették. Az itt élők ezek szerint jó humorral megáldott újrahasznosítók. De ennyire? Már évszázadok óta ebben gondolkodnak.
Koponyapolc combcsont oszlopokkal
Hát, a vendéglátónk szakmáját illetően ugyan egy komoly ember, de nála őrültebb fickót keveset ismerek. A gyerekeinket is folyamatosan felpörgeti, így nem véletlen, hogy egy percig sem gondolkodott rajta, bemenjünk-e az ékszerdoboz városka horrorisztikus kápolnájába.
Ja, és persze nem mulasztotta el az ijesztgetős poénokat és a morbid fotózkodást sem a döbbent nézelődés közepette. A hely szó szerint haláli volt. Ha nem néznénk a részleteket, első blikkre úgy tűnne, csak egy csinos kis templomocskában járunk. De hát, nézzük, hisz ezért jöttünk. A falakon szépen sorban lábszárcsontok és koponyák, az oltár, az oszlopok, a polcok és a falak mind-mind műgonddal egymás után pakolgatott egykoron hús-vér embertársak maradványaiból készültek. A felirat pedig:
A mi csontjaink már itt vannak és a tieidre várnak.
A földi élet múlandó
A kápolnát egyébként a 13. században ferences szerzetesek építtették, céljuk pedig az akkor felszámolásra ítélt néhány köztemetőből kihantolt közel 5000 csontváz méltó helyen való megőrzése, hiszen ellenkező esetben egy halomba hányva a további sorsuk nem épp tiszteletre méltónak ígérkezett. A kápolnában egyébként a három építtető egész alakos csontvázát is kifüggesztették, de valahogy mégsincs síri hangulata az embernek. A szerzetesek célja is inkább a földi élet múlandóságának bemutatása és az azon való töprengés volt.
Virágdíszes koponyák
Európában egyébként nem Évorában van az egyetlen, emberi csontokkal díszített építmény. Ausztriában Hallstatt városában a 12. század óta áll a Michaellskapelle, ahol nemcsak, hogy összegyűjtötték a csontokat, de a tulajdonosának nevét, születésének és elhalálozásnak évét is felvezették a koponyákra, amiket a sírok díszítését szimbolizáló virágokkal is kidíszítettek. Olaszországban több helyen is találkozhatunk hasonló bizarr helyekkel, például Rómában, Otrantóban, Milánóban vagy Palermóban, ahol a katakombákban a tufába temetett halottakat még mumifikálták is. A csaknem 300 km hosszú párizsi katakombákban a régi köztemetők felszámolását követően közel 6 millió ember földi maradványait helyezték el.
A legdöbbenetesebb
Szerbiában és Lengyelországban is vannak hasonló látványosságok, de a csehek mindenkinél elképesztőbbek. A Kutná Hora külvárosában lévő sedleci római katolikus kápolnában nagyjából 40 000 csontvázat őriznek. Amikor a 14. században a nagy pestisjárvány és a huszita háborúk idején a környék temetői beteltek, a sírokat felszámolták és egy gótikus kápolnában helyezték el. Arra, hogy az itt összegyűlt csontokat valahogyan elrendezzék, egy művészt, egy fafaragót kértek fel a 19. században. František Rint egészen egyedi módon értelmezte feladatát. A csillár például úgy néz ki, mintha kristályból lenne, de valójában koponyák és csontok díszítik. Igazi kísértetházat alkotott.
