Mindenki életében eljön az a pont, amikor ki kell repülnie a családi fészekből. Van, akinek nehéz otthagyni a szülőket, de szerintem a legtöbben már nagyon várják, hogy elkezdjék a saját, felnőtt életüket, ahol csakis magukra számíthatnak. De azért ez sem fenékig tejfel...
vous - 2015.08.04.
Én egy kisvárosból költöztem Budapestre pár éve. Mit mondjak, alig vártam, hogy végre kiszabaduljak onnan, és elkezdhessek élni a helyen, ahol bármi megtörténhet, ami folyton pezseg és egy percig sem alszik. Az első pár napon be voltam zsongva, hogy tényleg egyedül élek, aztán hamar rájöttem, hogy azért vannak hátulütői is a dolognak.
- Nem kell többé időre hazaérned. Senki nem fog számon kérni, hogy miért csak hajnali 3-ra értél haza, sőt, még csak lopakodnod sem kell, hogy nehogy felébredjenek a szülők, és lebukj, hogy megint elkéstél.
- Bármikor áthívhatod a barátaidat. Akkor jönnek, amikor csak kedved van hozzájuk.
- Arra költöd a pénzed, amire akarod. Vannak olyan helyzetek, mikor egy csini ruha felülírja a költségvetést. Na, ilyenkor az következik, hogy a hét hátralevő részében instant levesen és vajas kenyéren élsz, de talán megéri.
- Dekorálhatsz. Az egész lakást úgy rendezheted be, ahogy szeretnéd. Nemcsak a saját szobádat, de a konyhát, a fürdőt is a saját képedre formálhatod.
- Senki nem fog megszólni, ha egy kicsit kupi van, senki sem fog piszkálni, hogy még mindig nincs elmosogatva. Majd megcsinálod, ha lesz rá időd.
- Nem fognak megszólni, ha sokáig alszol. Bizony nem kell azt hallgatnod anyukádtól, hogy „már megint 11 óra, hogy lehet ennyit aludni?”. Sőt, a szennyesért sem fog beosonni hajnalok hajnalán, miközben persze hangosan elmondja, hihetetlen, hogy sosem viszed ki a ruhákat.
- Arra költöd a pénzed, amire csak akarod. Igen, van pár olyan gyönyörű ruha, amiért megéri pár napig „koplalni”, de azért jó lenne házi koszton élni, nem? Hamar eljön az a pont, mikor elkezd hiányozni az a forró húsleves…
- Senki nem fog megszólni, ha egy kicsit kupi van – de helyetted sem fog elpakolni senki, mint ahogy azt anyukád tette otthon jó párszor.
- Neked kell végezni a házimunkát. Mindent! És hidd el, nagyon hamar el tudod veszíteni az irányítást. Olyankor valahogy elkezded értékelni anyukád otthoni munkáját, amit eddig észre sem vettél.
- Senki nem fog megszólni, ha sokáig alszol – és nem is fog felébreszteni, ha elalszol.
- Dekorálhatsz – de senki nem fogja helyetted befejezni, ha megunod, vagy segíteni, ha elrontod a falfestést.
- Nem lesz ott apukád, hogy kicserélje a villanykörtét, hogy segítsen, ha eldugul a lefolyó, vagy hogy elmenjen érted kocsival, mikor a szakadó esőben otthon hagytad az esernyőt.
Szóval ugyanúgy megvannak a jó és rossz oldalai is, mint mindennek. Viszont ez az élet rendje, az tényleg csodálatos érzés, mikor azt érzed, hogy a magad ura vagy. Csak tőled függ, hogy mit mikor csinálsz. Persze lesznek nehézségek, de azok mindig vannak. Amíg otthon vagy, örülj, hogy nem kell egyedül boldogulnod, viszont ha költözöl, legyél boldog, mert végre elkezdheted a saját életedet!
