Eli Priser ugyanis a TED előadásában elmesélte, hogy bár ő a liberális vonalat képviseli a politikában, Facebook-ismerősei között bőven előfordulnak konzervatív vonalat képviselők is, mert egyszerűen kíváncsi az ő véleményükre is. Igen ám, de a nagy kék közösségi oldal észrevette, hogy Eli többször kattint a liberális posztokra, így a konzervatív felfogású ismerősök eltűntek a férfi üzenőfaláról. Durva, nem?
Egy kódokból álló oldal, ami irányítja a gondolatainkat. Brrr.
Észrevétlenül is elkezdünk másképp információt befogadni, mint ahogyan egyébként tennénk. Ráadásul Eli azt is mondja, hogy ha két különböző ember egyidejűleg keres rá ugyanarra a szóra a Google keresőben, különböző találatok jöhetnek be, egyszerűen mert figyelembe veszi azt is, hogy mikre kattintunk általában.
Ez nekem annyira nem szimpatikus dolog. Mert oké, tök jó, hogy ha tudja a Google, mit szeretünk, előbb megtalálom álmaim webshopját, de azért vannak témák, amikben ez a logika szűklátókörűséghez vezethet, mert észrevétlenül elkezd az ember csak olyan hírt olvasni, amit többször keresett, így elfelejt rákeresni más nézőpontokra is. Ez nagyon szomorú.
A teszt
Kipróbáltam, hogy tényleg működik-e a dolog, számít-e, hol vagyunk, mire keresünk, és mivel foglalkozunk. Megkértem egy onkológiai információs központban informatikusként dolgozó ismerősömet, hogy keressünk rá ugyanarra a dolgokra. Azért őt kértem meg erre, mert közeli barátnőkkel, kollégákkal ugyanazt a találatot hoztuk, ami nem meglepő: ugyanott dolgozik, illetve egy rugóra jár az agyunk.
Elsőre a mozi szóval próbálkoztunk, és eléggé más találatok jöttek be. Én eleve szeretem a kisebb művészmozikat a feliratozott filmek miatt is, ő pedig a nagy plázákban mozizik szívesebben. Nem véletlen, hogy az én találataimban az Uránia és Puskin mozi is bekúszott az első oldalon.
Az angol cancer (rák) szóval is tettünk egy próbát, elég nagy volt a szórás lehetősége: ő kutatóközpontban dolgozik, én nem, ő soha nem keresne horoszkópra, én talán előbb, poénból. Végül mindkettőnk találata a betegségre korlátozódott, ám az ő találatai sokkal specifikusabbak voltak, a sejtkutatással foglalkozó cikkek kerültek nála előtérbe, míg az én találataim sokkal általánosabbak voltak.
Érdekes még, hogy a Google-kereső oldalán magatok is beállíthatjátok a privát keresés és az általános keresés lehetőségeit, a kis ember ikonra vagy földgömb ikonra kattintva. Ha felváltva megnézitek a találatokat a két nézőpontban, látni fogjátok, mekkora a különbség, ha számításba veszi az adatokat rólatok, vagy nélkülözi.
Próbáljátok ki ti is!
