Egyéb kategória

Mégis miért mondunk csütörtököt? Itt a megoldás!

Gondolkodtatok már azon, miért hétfő a hét első napja, és miért hasonlíthat ennyire a vásár szóra a vasárnap? Nos, nem véletlen a lemaradt ékezet. A napok nevének eredete sokkal érdekesebb annál, hogy csak úgy átfussátok őket a naptárban – hetente.
vous - 2015.09.14.
Mégis miért mondunk csütörtököt? Itt a megoldás!

Hétfő

Ne gondoljatok rögtön a hét törpére! Elég csupán szétszedni a szót, és máris megértitek, hogy ő a hétnek a feje. A teteje, az első. Ahogy nekünk is a fejünk van legfelül a hetet sem lehet másképp kezdeni, csak „emelt fővel”. Ó, bárcsak ne utálnák olyan sokan ennyire, pedig nem tehet róla, mindenkinek kell egy szerep.

Kedd

Még mindig nagyon hét eleje van. Pontosabban a második napja – ezért is kapta a második jelzőt. Az örök ezüstérmes, akinek ómagyar neve ketüdi, jelentése második, azaz kettő. Jól látjátok az összefüggést a hangok között, így alakulhatott ki a forma: keted → keteden → ketden → kedden → kedd.

Szerda

Végre! Itt a hét közepe, kevesebb munkanap van hátra, mint előre. Nézzük, honnan ered a szó. A szer előtag jelentése sor, egymást követő események sora, pl.: tízszer vagy ötször. Ezekben mind a szer előtag eredete jelenik meg. A „da” főnévképző, pl.: gazda. Így áll össze a hét közepe.

Még egy érdekesség: sokan szláv eredetre vezetik vissza, mert ott a stred (szerd) középsőt jelent, így kézenfekvő lenne az eredmény. De éppen fordítva történt: nem középen lévő helyzetéről neveztetett el ez a nap, hanem fordítva: az által jelent középet a stred, mert szerda a hét közepén van.

Csütörtök

Kispéntek. Sokszor már inkább hétvége, mint munkanap. Szeretjük a csütörtököt. De honnan ered? Ennek a szónak vallásos eredete van, ahogy majd látjuk, a pénteknek is. A csütörtök szó a gyötrelemmel van összefüggésben, mivel ezen a napon gyötörték Jézust. Mivel csütörtök a hét negyedik napja, a szláv nyelvekben nagyon hasonlít a csütörtök szóra a négyes szám.

Péntek

„Péntek az én napom, a testem a zenére hangolom, meg egy jó italra, amit szürcsölök, de minek is kéne több, hey-hey-hey!” A szó eredete nem ilyen vidám, mert a bánat szavunkban rejlik. Bán régi görögösen ejtve ugyanis: pen. Ehhez járult a „t” hang, ami főnévvé teszi. És miért bánat? Ez a gyász napja, mert Jézus ezen a napon halt meg. Az ógörögben és más Jézus kora előtti nyelvekben az öt mint számnév bizony pénte vagy pente. Tehát a szónak bőven volt ideje elterjedni.

Szombat

Szombaton vagy pihenünk, vagy szórakozunk, de igyekszünk nem munkával foglalkozni. Sokan héber eredetűnek tartják, mert a heti ünnepnapjuk a szombat. Ha kivesszük az „m” hangot, szobat szót kapunk. Ennek mennyi köze lehet a szabad szóhoz? A szláv szoboda a régi magyar szabada szóval azonos. Így már könnyű feltételezni, hogy a szombat egész egyszerűen annyit tesz, hogy: szabad. Az alapján a héberben is e szóval azonos. Mint ünnepnap azt jelenti, hogy távol mindentől, de legfőképpen munkától.

Vasárnap

Vége a hétnek, buliztatok és/vagy pihentetek, már csak egy szieszta van hátra, és indul újra a mókuskerék. Az egyetlen olyan elnevezés, amiben önálló tagként feltűnik a nap. Az előtagot nem kell sokat magyarázni, ez volt a vásárok napja. Ma már ez nehezebb volna, ezért inkább pihenjetek és készüljetek a holnapkezdésre! (Ja, és ha egy kicsit furán érzitek magatokat vasárnap, a miértekről itt olvashattok.)

Címkék: #hétfő #nap
Ajánlott cikkek