Tanuljatok meg minél többet a szorongásról!
Keressetek rá a neten és olvassatok el minden érdekes cikket a szorongásról, hogy tisztában legyetek vele, min is mennek keresztül a szeretteitek. Ezalatt nemcsak a tudományos cikkeket értem, hanem olyan könyveket, tanulmányokat is, amit szorongással küszködő, pánikbetegségben szenvedő vagy már kigyógyult emberek írtak.
Kérdezzétek meg, hogy mivel tudtok segíteni!
Millióan küzdenek szorongással a világon, nem véletlen, hogy még világnapja is van, de mindenki másképp éli meg. Sokan szeretik ilyenkor a csendet és a legjobb, ha nem mondtok semmit. Míg másoknál vannak olyan különleges dolgok, amiktől jobban érzik magukat. Van, aki ilyenkor egyedül szeretne lenni, mások meg rettegnek a magánytól. Így a legjobb, ha rákérdeztek arra, mi az, amivel ti is segíteni tudtok nekik, hogy jobban legyenek.
Ne vegyetek magatokra semmit!
A szorongás egy nagyon bosszantó, zavaros betegség. Előfordulhat, hogy azt tapasztaljátok, semmihez sincsen kedvük. Inkább benn ülnek egész nap a lakásban és sehogy sem lehet őket kirobbantani onnan. A legfontosabb, hogy ilyenkor semmit ne vegyetek személyeskedésnek, nem a ti hibátok. Ilyenkor nem az a feladatotok, hogy minden problémát megoldjatok, csak támogassátok őket, legyetek ott, amikor szükségük van rátok.
Ne hozzátok fel túl sokszor a témát!
Bár szerettünk hogylétéről érdeklődni tényleg udvarias dolog és ez csakis azt mutatja, hogy törődtök velük. DE! Ne emlegessétek túl sokat, ne záporozzátok őket hasonló kérdésekkel, mint:
Volt mostanában pánikrohamod? Sokat szorongsz még mindig?
Persze érthető, hogy érdekel titeket, de ezzel csak újra és újra eszükbe juttatjátok a szorongásukat és a dolog visszafele fog elsülni. Várjátok meg, amíg ők kezdenek el beszélni róla maguktól!