Egyéb kategória

Felvállalom: nem akarok esküvőt!

A nagy nap. A fehér ruha. Gyűrű, fogadalom, meg ilyenek. Nők, akik már kislányként az esküvőről álmodoztak, pontosan elképzelve, hogy mi milyen lesz, és hogyan fog kinézni. Milyen lesz a dekoráció, mi lesz a bevonuló zene, és persze ott lesz mindenki, aki számít. Kövezzetek meg, de nekem ez teljesen kimaradt.
vous - 2015.10.06.
Felvállalom: nem akarok esküvőt!

Valahogyan sosem vágytam erre az egészre, pedig szeretek szervezni, kreatívkodni, kitalálni, ötletelni és megvalósítani, DE csak más esküvőjét, lánybúcsúját, szülinapi buliját. Magamét nem olyan poén. Pedig voltam olyan esküvőn, ami maga volt az álom, amire még füttyentettem is, hogy hű, ez aztán igen. És még sírtam is rajta, többször is, szóval nem veszett ki belőlem a romantika, csak na.

Pénz, pénz, pénz

Iszonyú sokat kell költeni erre a napra, és persze, teljesen rendben van, hogy együtt buliztok a barátokkal és a családdal, együtt élitek meg életetek egyik legszebb pillanatát, és azt is mondják, a vendégektől visszajön a pénz nagy része is, azért az én fejemben ez máshogyan épül fel. Azt a pénzt én szívesebben költeném egy nagy körutazásra. Irány a hivatal, polgári szertartás, aláírás, és usgyi a reptérre!

Középpontban? Na, ne!

Forrás:
tumblr/samcannon

Sok nő imádja, hogy a középpontban állhat a nagy napon, hiszen róla szól minden, és a fehér ruháról (juj, milyen lesz, juj, de szép, megérte szoliba járni), a sminkről, a frizuráról. Minden szem rá szegeződik, körbeveszik, ölelgetik, dicsérik, ajnározzák. Na, hát én ettől zavarba jövök. Jólesik, szó se róla, de nem tudok vele mit kezdeni, csak zavartan mosolygok, amitől úgy nézek ki, mint akinek a képére fagyott a vigyor.

Néha szeretek középpontban lenni: ha van mondanivalóm, ha fontos dologról tartok előadást. De ezen kívül nem nagyon.

Fárasztó

Kicsit olyan, mintha az egész buli a vendégekért lenne: jó legyen a kaja, a süti, a zene, senki ne unatkozzon. Ha tánc van, akkor mindenki táncoljon, ti is, mert ti motiváljátok a népet is, szóval kvázi megszervezem a saját esküvőm azért, hogy azon izguljak, mindenki más jól érzi-e magát. Hiszen nekem kell előtte a helyszínre menni, kidekorálni, szervezkedni egy évig, és a buli után is nekem kell rendet teremteni, elvarrni a szálakat. Akarom én ezt? Nem.

A ruha

Forrás:
tumblr/georgetakei

Benéztetek már egy kölcsönzőbe? Tudjátok, hol van az alsó határa egy menyasszonyi ruha árának? Ne vicceljetek már, előbb varrok magamnak egyet. Egyébként sem vagyok oda a fehér ruhákért, valószínűleg ebben is megtörném a hagyományokat mind stílusban, mind színben.

És ha mégis lenne esküvőm, az milyen lenne?

Csak szűk családi körben, a legfontosabb barátokkal. Valószínűleg csak polgári szertartásra mennénk be aláírni a papírokat, majd otthon a nagy udvarban lennénk. Semmi rendelt kaja, mindenki abban jönne, amiben szeretne, grilleznénk. Hogy milyen lenne a dekoráció? Az lenne azért. Mindenképpen személyes, amiben benne vagyunk mindketten. Eklektikus, semmiképpen nem szokványos, és sok-sok mókás játék lenne, amiben ránk lehetne ismerni. Fotós barátot mindenképpen hívnék, mert szerintem azért az ilyen pillanatokat illik megörökíteni.

Ti milyen esküvőt szeretnétek?

Ajánlott cikkek