Ki volt Ada Lovelace? – Nők a számítástechnika birodalmában

Ma, ha szétnézünk az IT-szférában, alig látunk nőt. Ez a szakma köztudottan férfiak uralta ágazatnak számít, pedig ha hiszitek, ha nem, ez nem volt mindig így. Olyannyira nem, hogy a világ első programozója egy nő volt: Ada Lovelace.

Ada 1815. december 10-én Augusta Ada Byron grófnőként látta meg a napvilágot, a híres költő, George Byron egyetlen törvényes gyermekeként Londonban. Apja azonban elhagyta a családot, a pletykák szerint csak azért vette el Ada édesanyját feleségül, hogy elterelje a figyelmet a közte és féltestvére, Augusta közti vérfertőző viszonyról. Ada 8 éves volt, amikor édesapja meghalt Görögországban.

Egy 1800-as évekbeli arisztokrata lányhoz képest Adának különös neveltetésben volt része. Anyja ragaszkodott hozzá, hogy tanuljon, azt remélte, ezáltal meg tudja akadályozni, hogy kialakuljon nála is egy olyan szeszélyes, szenvedélyes személyiség, amilyet az apjában látott.

Mivel ő maga is rajongott a matematikáért – Byron paralelogramma-hercegnőnek nevezte őt a leveleiben –, Adát is bevezette a számok világába, később pedig olyan neves oktatók töltöttek vele időt, mint William King, a család orvosa, vagy Mary Somerville, aki skót csillagász és matematikus volt egyben.

Marynek köszönhetően 17 éves korában találkozott először Charles Babbage matematikussal és feltalálóval, akit ma már a számítógép atyjaként ismerünk. Az ő biztatására jelentkezett Ada a Londoni Egyetemre, ahol magasszintű matematikát tanult Augustus De Morgan professzor keze alatt.

Adát lenyűgözték Babbage elképzelései, és megnézhette a férfi félkész állapotban lévő differenciálgépét, amin akkoriban dolgozott. Ugyanis Babbage, amikor felismerte, hogy a matematikai táblák rengeteg hibát tartalmaznak, létre akart hozni egy mechanikus gépet, amely nem vét hibákat, nem merül ki, és nem unja meg a számolást, mint az emberi kalkulátorok.

Forrás:
Wikimedia Commons

Korunk első programozója

Miután a gép megépítésének kísérlete megbukott, Babbage egy még bonyolultabb masina, az analitikai gép megtervezésébe fogott, és haláláig több változatot készített, persze, mint a többi gép, ez sem épült meg. Egy olyan mechanikus számológépet szeretett volna, amely már létező számítások eredményeit formázta volna meg lyukkártyák segítségével. A terv sok olyan módszert mutatott be, amelyeket a mai modern számítógépek is alkalmaznak.


Ada volt az, aki lefordította Luigi Menabrea olasz matematikus írását Babbage új gépének a tervéről, ám a fordítás sokkal hosszabb lett. Saját kiegészítéseket írt a műhöz, amelyben leírta, hogyan lehet Bernoulli-számokat számítani a gép segítségével, sőt, szerinte a gép képes lett volna bármilyen bonyolult zenedarabok megkomponálására is. Azaz, programot írt a géphez, ezáltal pedig megszületett korunk első programozója.

Szoftvercégek alapítása – nők a háttérben

Őt pedig még sok olyan okos nő követte, akik alaposan kivették a részüket a számítástechnika fejlődéséből. Rögtön ott van Grace Hopper amerikai matematikus, aki 1952-ben elkészítette az első fordítóprogramot, majd Frances Allen, aki az ő munkásságát folytatva új módszereket fejlesztett ki a fordítóprogramok optimalizálására, ő volt az első nő, aki 2006-ban megkapta a Turing-díjat, ami az IT-világ Nobel-díjának számít. Elsie Shutt alapította az első szoftvercéget az USA-ban, és döbbenet, de alig volt férfi munkaerő a cégnél. A '40-es években pedig 6 programozónő segített összeállítani a világ első elektronikus, digitális számítógépét, az ENIAC-ot.

Hová tűntek a nők?

Azt mondják, a személyi számítógép megjelenése az oka mindennek. A világ és a reklámok azt sugallták, hogy a számítógép a fiúké: ők játszottak rajta, ők kísérleteztek vele, és erre a geekfilmek is ráerősítettek, a nők pedig egyre jobban kikoptak a szakmából. Olyannyira, hogy az informatikus cégek ma már kampányolnak azért, hogy megjöjjön a nők kedve a szakmához, hiányolják a nők jelenlétét, s nem csak az esztétikus látvány miatt. Magyarországon például Skool néven fut egy ilyen projekt.