Mit csinált valójában Einstein?
Albert Einstein munkájával megalapozta a modern fizika tudományát. 1905-ben publikálta legjelentősebb írásait, melyek nagy hatással voltak a későbbi évekre. Sokan úgy gondolják, hogy mindegyik írásáért megérdemelte volna a Nobel-díjat, és érdekes, hogy azt nem a napra pontosan 100 éve publikált relativitáselméletért kapta, hanem fényelektromos jelenségért. Merész ötleteivel lenyűgözte kortársait és későbbi csodálóit. Nem véletlen, hogy 2005-ben tartották a fizikai világ évét, hiszen pontosan 100 év telt el a híres cikkek megjelenése óta.
1. Nem, nem volt fogyatékos
Most, hogy végignéztük a kötelező reklámokat a mozifilm előtt, jöjjön a film. Einsteint kicsi korában fogyatékosnak gondolták, mert nagyon későn kezdett beszélni, és emellett nagyon keveset is beszélt. Nincs ezzel semmi baj, nem volt sok mondanivalója, de azért a kevésért Nobel-díjat kapott. Viccet félretéve, valóban halkszavúbb gyermek volt, a tanári pályára nem volt alkalmas. Nem véletlenül nem is talált állást ezen a területen.
2. Volt munkahelye
Egy szabadalmi irodában kezdett dolgozni, ahol a rövid leírásokból jól megértette, mit szeretnének az emberek szabadalmaztatni. Ezenkívül az agyát is használnia kellett, mert sokszor úgy kellett kitalálni, hogy mi az, amit valaki be akar jegyeztetni. Neki ez sem jelentett gondot, hiszen pontosan tudta, hogyan kell röviden, de annál tömörebben kifejezni azt, amit szeretne.
3. Egyese volt matekból
Véget vetek a legnagyobb hoaxnak, ami vele kapcsolatban él: Einstein nem bukott meg matekból. Viszont ha megnézzük, honnan ered ez a pletyka, akkor talán érthető, miért kapott szárnyra. Az egyik az az, hogy Németországban az osztályzás fordítva történik, tehát ott az egyes az ötös, és Einstein szinte mindig egyessel fejezte be a sulis éveket. A másik történet pedig az, hogy 16 évesen felvételt nyert a főiskolára, ahol valóban küzdött a tantárgyakkal, de nem a matekkal, hanem a franciával és a botanikával.
4. Van köze Yodához is
Einstein képekben gondolkodott szavak helyett. Ennek köszönheti eredményeit, mert egy kicsit máshogy látta a mindennapokat, mint mi. Elméleteit is előbb elképzelte, minthogy leírta volna. De más is használta a fantáziáját, ha Einsteinről volt szó. Méghozzá a Star Wars maszkmestere. Igen, jól gondoljátok, a bölcs Yoda kinézetéhez a tudós is hozzájárult. A szemek és a ráncok mind Einstein ráncai, amelyek bölcsességet sugallnak.
5. Einstein agya
Einstein halála után az agya érdekelt mindenkit. A Princeton boncorvosa a család engedélye nélkül hazavitte és 20 évig nézegette. Morbid? Ez semmi, ahhoz képest, hogy az említett boncorvos, Harvey a ’90-es években elindult meglátogatni Einstein unokáját, az agyat pedig magával vitte egy befőttesüvegben.
Az úton vele (vagy velük) tartott Michael Paterniti, akire ez akkora hatással volt, hogy megírta egy könyvben, melynek címe: Mr. Einstein sofőrje. A vizsgálatok során viszont kiderült, hogy a matematikáért felelős agyi terület valóban nagyobb volt. Nem véletlen az a 160–190 közötti IQ.
6. Anyósülésen egy egész életen át… és utána
Nem tudott úszni, de szeretett vitorlázni. Nem szerette a mentőmellényt, de rendszeresen kijárt a habokra. Ellentétek egymás után, és szinte meg sem lepődök, ha elmondom, hogy zoknit sem szeretett hordani. Igazi adrenalinbomba volt a családnak az a néhány óra, amit a vízen töltött. Vezetni sem tudott. Amikor menni kellett valahova, mindig megkért valakit, hogy vigye el. A sors iróniája, hogy a halála előtti utolsó útját is az anyósülésen tette meg.
7. Hétköznapi találmányok
Amikor legközelebb kinyitjátok a hűtőt, jusson eszetekbe a nagy tudós, Einstein. Elméletei mellett olyan hétköznapi dolgok megragadták a figyelmét, mint egy baleset. Történt ugyanis, hogy Szilárd Leóval együtt olvastak egy cikket, amiben egy nő azért halt meg, mert a hűtőjéből mérgező kén-dioxid szabadult fel. Ekkor elhatározták, hogy építenek egy olyan gépet, amelyet használva ez nem fordulhat elő.
8. Nők, nők, nők!
Albert Einstein nagy nőcsábász volt. Albert szerelmét az egyetemen ismerte meg. Mileva Marićcal össze is házasodtak és gyerekük is született. Házasságuk 1919-ig tartott, ám nem sokkal később Einstein elvette Elsa Löwenthalt, aki anyai ágon első-, apai ágon másodfokú unokatestvére volt. A második felesége 60 éves korában meghalt, és Einsteinnek további viszonyai is voltak további nőkkel.
9. Einstein gyermekei
Összesen 3 gyermeke született. Az első lánya a házasságán kívül. A kor szelleme miatt ezt rendkívül rossz szemmel nézték. Ráadásul az édesapja erősen vallásos volt. Einstein 12 éves korában vált hitetlenné, amit a család nehezen tolerált. Első lányáról semmit nem tudni, azon kívül, hogy örökbe adták. Többen feltételezik, hogy skarlátban halt meg, de bizonyítékot erre aligha találtak. Később, házassága alatt született két fia. Hans Albert Einstein az idősebb és Eduard Einstein a fiatalabb. Hans Albert apjához hasonlóan reál beállítottságú volt, és az ő nyomdokaiba lépett.
10. Einstein elfeledett fia
Eduard Einstein 1910-ben született, és látszólag normális gyermekkora volt, zenei tehetséggel megáldva. A skizofrénia 1930-ban tört ki rajta, amikor megtámadta édesanyját. Ezután nem sokkal később elmegyógyintézetbe került, ahol élete nagy részét töltötte.
Édesapja, Albert Einstein mindösszesen egyszer tett látogatást fiánál. Freud kapcsolatban állt a tudóssal, aki először elutasította az orvos tanait. Azonban későbbi levelezésükből kiderült, hogy nem volt ez mindig így, fia betegségéről viszont sosem beszélt Freudnak.
