Egyéb kategória

„Az empátiafagyi bizony visszanyal” – Barátnak lenni kemény munka

Felnőttként barátságot kötni nem annyira könnyű, mint az oviban volt, igaz? Vagy csak én állok ezzel ennyire hadilábon? Minden ember, aki az életünk részévé válik, valamit hoz vagy visz. De vannak páran, akik annyira maradhatnának. Rontottam már el jónak induló barátságokat, közösítettek már ki, és meg se tudom mondani, hány kígyót melengettem már a keblemen, és borogattam a sebeimet, miután megmartak.
vous - 2016.02.01.
„Az empátiafagyi bizony visszanyal” – Barátnak lenni kemény munka

De ki ne követte volna el azokat a hibákat, amiket én? Ezért döntünk úgy néhány kígyómarás után, hogy megválogatjuk, kiket szeretnénk megtartani.

Amikor ott ragadunk egy buszmegállóban a város másik felén. Amikor országhatárok, kontinensek választanak el egymástól. Amikor totálkárosra törtük a kocsit. Amikor mindenki más kidőlt az influenzajárvány miatt, és nem múlik a migrén, akkor ő az, aki ott lesz veletek. És nektek is mellette kell lennetek.

Piszkosul nehéz lesz. Mert tenni kell érte.

Mi, csajok simán a másikra kenjük, amiért nem hozunk össze egy vacsit vagy egy kávét havonta kétszer. Ha a bandából valaki éppen megtalálja élete aktuális szerelmét, az eltűnik egy időre, aztán könnyes szemmel tűnik fel újra. És akkor is, ha kiderül, hogy az igazi nem is volt annyira igazi. Az igazi barátnők átölelnek, nem kérdeznek semmit, csak ott vannak veletek, viszont aki nem volt igazi, az a telefonját sem fogja felvenni.

A baráti társaságom férfi tagjaitól már egymillió-kétszer végighallgattam, hogy a pasi-pasi barátság természetesen létezik, viszont az igazi csaj-csaj barátság csak legenda, mint az orgazmus. Gondolhatjátok, erre válogatott káromkodásokat zúdítottam a fiúkra.

Forrás:
iStock, Flickr / Peter Trimming

A VOUS viselkedéselemzőjéhez, Lucához fordultam. Reméltem, hogy majd ő tisztába teszi ezt a barátság témát, ami meg is történt. Nem biztos, hogy tetszeni fog a válasz. Luca tökéletesen fogalmazott, amikor azt mondta „az empátiafagyi bizony visszanyal”.

Michaletzky Luca

Viselkedéselemző, vitorlázó, örökmozgó és titokban sellő vagyok. Szeretem az emberi lélek rejtelmeit fürkészni, felfedezni ezt a számtalan belső világot: mind valahogy nagyon hasonlók és teljesen különbözők. Ápolom a test-elme-lélek egyensúlyát, és igyekszem a határaimat feszegetni, folyamatosan fejlődni. Vallom, hogy nincsenek problémák, csak lehetőségek a megoldásra.

A férfibarátságokat elsősorban a közös tevékenység köti össze, míg a női barátságokat a közös ‘titkok’.

A férfi barátok ritkán találkoznak csak úgy egy kávéra, és csacsognak 2-3 órákat, míg a barátnőknél ez közkedvelt tevékenység.

Ha a férfiaknál kialakul mély, lelkizős barátság, az valóban egy életen át tart. A női barátságok, éppen azért, mert nem köti őket közös tevékenység, viszont egymás lelkének ápolgatása kötelező elem, valóban könnyen kipletykálásba, intrikába, vagy csak simán unalomba fulladhatnak.”

Minek vesződni az őszinteséggel, ha abból vita lesz?

Ha most azt kérem, pörgessétek végig, kik a legjobb barátnőitek, lehet, hogy rövidebb lesz a lista annál, mint ha a cikk elején kértem volna ugyanezt. Ha nem, akkor nyúzzuk még egy kicsit a témát!

Az alapján, amit Luca mondott, eszembe jutott az a probléma, amikor például arra vagyok kíváncsi, jól áll-e rajtam a magas derekú farmer, amit a múlt héten vettem.

Megkérdezem a legjobb barátnőimet, akik azt fogják mondani, hogy olyan, mintha rám öntötték volna. Megismétlem még egyszer: EGYSZERŰBB. Minek vesződni az őszinteséggel, ha abból vita lesz.

Amikor negyedszer kezdi a legjobb barátnőm újra az exével, szólni kéne neki, hogy ez butaság. De ebből megint vita lehet. Az esetek többségében megharagszik, és ha nem is zár ki egy komolyabb fejezetre az életéből, de egy pár napos mosolyszünetre mindenképpen számítani lehet.

Könnyebb nem vállalni a felelősséget a másikért és hagyni hibázni.

Olyan empatikusak vagyunk, hogy inkább hazudunk

Szerencsém van, mert van egy lánytesóm, aki szemrebbenés nélkül a szemembe mondja, amit gondol, és nem tördeli a kezét, hogy mi lesz, ha megharagszom. A tesómmal nem fogunk „szakítani”. De aki nem a rokonom, az nem ennyire bátor.

Luca erre azt mondja, „mi, nők olyan empatikusak vagyunk, és annyira nem szeretnénk fájdalmat okozni a másiknak, hogy inkább hazudunk – jó, füllentünk –, még akkor is, amikor egészségesebb lenne a kegyetlen igazságot kimondani.

Az, hogy életünk során köttetett barátságaink közül melyik házasság lesz tartósabb, attól függ, mennyire osztoznak a nők közös úton, mennyire marad közös témájuk, közös programjuk.

Egy tinikori barátságról hiába hisszük, hogy örökké tart, hiába a rengeteg közös emlék, kifulladhat, ha a barátnők nagyon különböző utat kezdenek el járni. Felnőttkorban már van egy bejáratott csapás, ha azon találkozunk egy hozzánk hasonló nővel, akkor az a barátság el is mélyülhet.”

Régen minden jobb volt?

Nemrég beszélgettem a nagyimmal, aki a régi időkről mesélt. Benne volt a történetében egy név, és tudom, hogy a név tulajdonosa ma is nagyim életének a része, hát rákérdeztem. Negyven éve legjobb barátok.

Mi a titok?

Az, hogy két út van: a könnyebb és a helyes. Ha úgy érzitek, hogy a könnyebb úton jártok, irányt kell váltani.

Megígérem, hogy piszkosul nehéz lesz. Könnyekkel, vérrel és verítékkel. De egyetlen percét sem fogjátok megbánni.

Ajánlott cikkek