Alex, a Your Tango bloggere tiniként tudta meg, hogy örökbe fogadták. Pont ugyanannyira érezte drámainak a helyzetet, mint páratlannak. Hiszen kiderült, hogy a szülei nem is a szülei. 14 éven át hitte, hogy hozzájuk tartozik biológiailag, pedig nem. Nem az az anya nevelte, aki életet adott neki. Alex így utólag meg van győződve róla, hogy voltak jelek, amiket hamarabb észre vehetett volna.

Nem ismert senkit, akivel együtt nőtt volna fel. Mindenki állította, hogy kiköpött olyan, mint a szülei, ő viszont sosem látott hasonlóságot. Az is komoly gyanúra adott okot, hogy kiskorából alig voltak róla fotók. És Alex szerint ez is fontos: nincs testvére. Aztán az is lehet, hogy ez utóbbi már csak belemagyarázás – írja bejegyzésében.

Forrás:

https://www.pexels.com

Az első furcsaság másodikos korában történt, amikor a katolikus iskolába, ahol tanult nem tudták bevinni a keresztlevelét. Alex vadul kereste, de sosem találta meg. Aztán hatodikban szóba került a suliban, hogy mennyire fontos, hogy ki honnan kapta a nevét. Fontos a jelentése és az is, hogy miért kaptuk a szüleinktől. Alex összes osztálytársa azonnal vágta a témát, ő viszont nem. Aztán otthon később rákérdezett és borzalmasan zavaros választ kapott.

Végül nem sokkal a 14. születésnapja előtt tudta meg a rideg valóságot. Örökbe fogadták. A szülei elmesélték az egész történetet az elejétől a végéig. Nincsenek szavak arra, amit az akkor 14 éves lány érzett. Fel lehet ezt dolgozni? Egy ilyen tátongó seb nem gyógyul be varázsütésre. Ha sikerül is rendezni az önértékelési válságot és a kapcsolati viharokat, a csalódás és a fájdalom marad.

Alex szerencsés. Bár hosszú ideig dühös volt a szüleire, végül rájött, hogy nem ez határozza meg őt. Persze az élete és a lénye része, hogy örökbe fogadták, de nem ez dönti el, hogy milyen ember. Alex választott, eldöntötte, ki akar lenni és kimondhatatlanul hálás a szüleinek azokért lehetőségért, amiket tőlük kapott.