Az evésből nem szabad kényszert csinálni – hozzátáplálás alapfokon

Az evésből nem szabad kényszert csinálni – hozzátáplálás alapfokon

Mikor kezdjünk az anyatej mellé hozzátáplálni? Mivel kezdjük? És hogyan? Ezernyi kérdés, ami minden kezdő anyuka fejében felmerül. Utánajártam és mindent kiderítettem a hozzátáplálásról egy szakértő védőnővel.

Az első gyerekemnél (hála a kórházi csecsemőosztály pazar ellátásának) nem ment simán a szoptatás, úgy is mondhatnám, rendesen megszenvedtük. Mégis kibírtam, és a WHO irányelve szerint csak hat hónapos kor után kezdtem el a hozzátáplálást.

A második gyerekemnél tapasztaltabb voltam, így a szoptatás teljesen simán ment, megy, a hozzátáplálást vele sem kezdtem el féléves kora előtt, éppen csak két hete vágtam bele ebbe a nagy projektbe másodjára. Hogy könnyebb legyen a hozzátáplálás, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat Petrik Zita védőnő segítségével, és még egy szuper, letölthető táblázatot is készítettünk nektek.

Mikor kezdjük a hozzátáplálást?

„A WHO és valamennyi mértékadó gyermekgyógyászati szakmai fórum a csecsemő hat hónapos koráig kizárólag anyatejes táplálást javasol” – szögezi le a La Leche Liga Magyarország információs oldalán.

Ne lepődjetek meg, ha ilyesmit nem olvastok a tápszergyártók oldalain, hiszen nekik az a gazdasági érdekük, hogy minél több terméket eladjanak, ezt pedig a korai hozzátáplálással tudják leginkább elérni (ami aztán sokszor a korai elválasztáshoz, azaz szoptatás abbamaradásához vezet, így tovább növeli a termékükből az eladott mennyiséget). Mikor ezen a cikken dolgoztam, belefutottam egy tápszermárka tesztjébe, ami elviekben azt mutatja meg, hogy négy-hat hónapos gyerekünk érett-e már a hozzátáplálásra. Nos, a tesztben olyan furfangos kérdések voltak, amelyek könnyen arra vezethetik rá az anyát, hogy igen. Például, hogy a négy-hat hónap körüli gyerek megint gyakrabban kel enni éjszaka, súlygyarapodása lelassult.

Mindenki jó anya akar lenni. Ezek a cégek, ha megfelelően forgatják a szavakat, akkor elültetik az anyában a kételyt, hogy például kvázi éhezteti a gyerekét, hogy az éjjel négy hónaposan gyakrabban kelő gyerekét csak szoptatja és lassul a gyarapodása

– pedig az esetek 98 százalékában ez normális jelenség” – kommentálta Petrik Zita védőnő.

Bora baba öt hónapos kora körül elkezdett éjjel négyszer-ötször kelni, és valóban lelassult a növekedése is. De közben meg annyi minden történt vele, a többszöri ébredéssel egyrészt csak a tejtermelést akarta fokozni (tudvalevő, hogy az anyatejkínálat mennyiségét a kereslet határozza meg), másrészt próbálkozott a kúszással, és a nagy mozgásfejlődési lépések is köztudottan felborítják az éjszakákat, hogy a növekvő két alsó és két felső fogról ne is szóljak.

Nem is hallgattam azokra a hurrogókra, akik azzal fárasztottak, hogy egy ekkora babának már végig kellene aludnia az éjszakát...

Miért pont féléves kor után?

A féléves státuszvizsgálaton kétszáz gramm híján nem duplázta meg a születési súlyát (ami pedig a papírforma szerint KÖTELEZŐ lett volna neki), éppen ezért a gyerekorvos tejpépet javasolt. Na, még mit nem, gondoltam magamban, konzultáltam egy védőnővel, akiben teljesen megbízom, és közösen eldöntöttünk, nem adok tejpépet, azaz üres kalóriát az egyébként hurkás gyerekemnek. A tejpéptől biztosan hízna, hiszen tömör kalória, de annak mi értelme lenne? Féléves kor után már nemcsak a nagy átlagot, hanem a szülői genetikát is figyelembe kell venni – miért lenne ez a gyerek nagydarab, ha sem az anyja, sem az apja nem az?

Forrás:
Séllei Lilla

De miért is a féléves kor az ideális a hozzátáplálás elkezdésére? „Az egyik ok az, hogy a babák éretlen bélrendszerrel születnek. A kor előrehaladtával a bélrendszer érik, többek között csökken a sejtek közötti távolság a bélfalban. Az érési folyamat eredményeként a bélrendszer képessé válik a nem tejalapú táplálékok hatékony emésztésére” magyarázza a dolog tudományos oldalát Petrik Zita védőnő. Ma pedig már kutatások bizonyítják, hogy a négy hónapos kor előtti hozzátáplálás növeli az allergia kockázatát.

Van, hogy mégsem ez az ideális időpont

Na, de ha eljött a féléves kor, akkor sem biztos, hogy gyermekünk érett már a hozzátáplálásra. Milyen jelekre figyeljünk? A kívülről, az anya számára is látható külső jelek közé tartozik például, hogy a baba szájába adott ételnél nem működik a nyelvkilökő reflex, a baba meg tudja fogni az ételt és a szájához tudja tenni, de az első fogak megjelenéséből is lehet következtetni.

Van olyan, hogy a gyerek nem kezd el akkor és annyit enni, mint amit mi elképzelünk. Az evésből nem szabad kényszert csinálni, mert annak eredménye lehet egy igazán rosszevő gyerek

– hívta fel a figyelmünket Petrik Zita, és hozzátette, hogy beteg gyereknek sosem vezetünk be a betegség alatt újabb ételt, akik egyébként ilyen helyzetben sokszor „anyatej-diétára” váltanak.

Én a hatodik hónapban bevezethető ételek közül az almával kezdtem. Az alma praktikus választás, hiszen mindig beszerezhető, nem is drága, megfőzve pedig édes. Nem nagy ördöngösség, fogjatok néhány almát, pucoljátok meg, magozzátok ki, vágjátok fel, főzzétek meg, majd turmixoljátok le. Érdemes egyszerre nagyobb adagot készíteni, és vagy kicsi műanyag dobozokban vagy jégkockakészítőben, netán szilikon muffinformákban lefagyasztani kisebb adagokat, amikből aztán az adott napon annyit olvasztunk ki, amennyire a gyerek igénye, kapacitása szerint szükségünk van.

A piacon kaphatóak nagyon szuper pároló, turmixoló multifunkcionális gépek kifejezetten hozzátáplálásra. Szerintem semmi szükség ilyen kütyüket beszerezni, amiket aztán csak pár hónapig használunk, majd kerülgetünk a konyhában. Egy botmixer, néhány kisebb méretű fazék, és meg is van a hozzátáplálási eszköztár.

Az alma után mi répával folytattuk, és ezt követi majd a kukoricapehely, mert azt mindkettővel jól lehet keverni, akár az almához, akár a répához hozzáadhatom. Mi jelenleg itt tartunk, nagyon az elején, és nem is siettetek semmit.

Fontos még, hogy cukrot és fűszereket ne tegyünk a baba ételeibe, a zöldfűszerek bevezetése a táblázatban látható.

A gyerekek még nincsenek elrontva, ők általában a természetes ízeket is elfogadják. Később is inkább a zöldfűszereket érdemes használni ízesítésre. Legalább olyan jó ízhatást lehet elérni, és nem terheli a gyerek szervezetét

– tanácsolja Zita.

És hogy mikor hagyja el a gyerek az anyatejet? Az elválasztás helyett a LL Liga inkább az elválasztódás kifejezést használja, hiszen ez akkor jó, ha nem az anya, hanem a gyerek dönt. „Az elmúlt évtizedekben táblázatokban mutatták be az anyáknak, hogyan kell elválasztani, vagy ami még rosszabbul hangzik, leválasztani a csecsemőt. Valójában nincs szükség ilyesmire. Ha figyelsz a gyermeked igényeire, fejlődésére – ezek a legfontosabb támpontok –, látni fogod, mikor mire van szüksége” – fogalmaznak a Liga tanácsadó füzetében.

Töltsétek le ezt a táblázatot, hogy könnyebb legyen az élet!

Forrás:
freepik.com
Forrás:
iStock, freepik.com