A Guinness-rekordok könyve a legtöbb áldozatot szedő sorozatgyilkosként tartja számon. A legenda szerint 600 fiatal lányt kínzott és ölt meg, szüzek vérében fürdött, és leszbikus orgiákban vett részt. Báthory Erzsébet a történelem talán leghírhedtebb nőalakja. Leszármazottjával, Kovács Hédával beszélgettünk.
Ti milyennek képzelnétek őt? Báthory Erzsébet leszármazottját? Amikor meghallottam, hogy él itt Budapesten egy fiatal lány, akinek a családfája visszavezethető a vérgrófnőként is emlegetett történelmi alakig, nem tudtam, mit gondoljak…
Aztán Kovács Héda fülig érő mosollyal, frissen, energikusan állt előttem az interjú napján. Látszott rajta, hogy egy vagány csajjal van dolgom, akinek erős személyisége és határozott véleménye van mindenről. Halványrózsaszínbe átváltó ombre frizura, farmermellény kitűzőkkel és egy egész felkart beborító tetoválás Báthory Erzsébetről. Wow. Merész vállalás. Nem mondom, hogy nem lepődtem meg az érkezésekor.
Úgy tudom, a családfádtól függetlenül van „Báthory Erzsébet-mániád”. Hogy kezdődött ez az egész?
Még gimnazista voltam, amikor történelemórán a tanárunk teljesen mellékesen megjegyezte valami kapcsán, hogy élt régen egy grófnő, aki a mendemondák szerint szűzlányok vérével próbálta magát fiatalon tartani. Ez egy izgalmas mondat – ráharaptam. Elkezdtem kérdezősködni, és az óra után sem hagyott alább a kíváncsiságom.
Akkoriban még az internet nem képezte a mindennapok szerves részét, ezért a kutatómunka komoly erőfeszítést vett igénybe.
Minden könyvet és írást elolvastam róla, és teljesen beleástam magam a történetébe.
Mi, mi, mi, mi, mi?! „Akkoriban” még nem képezte az internet a mindennapok részét?! Oké, ezek szerint Héda jóval idősebb, mint azt gondoltam. Döbbenten rákérdezek, mégis mennyi idős, ő elárulja a korát, mi pedig Annával, a fotósunkkal összenézünk a szemünk sarkából. Héda persze tudja, mire gondolunk, elneveti magát és leszögezi, hogy nem a Báthory Erzsébet-féle módszerrel tartja magát fiatalon. Rendben, visszatérünk a Báthory-féle módszerekhez.
Báthory Erzsébet legendája
A mendemondák szerint Báthory Erzsébet egyszer úgy megharagudott egy szolgálójára, hogy pofon verte. A szolgáló vére eleredt és Erzsébet kezére fröccsent – aki úgy vette észre, hogy bőre megszépült az idegen vértől. Állítólag innen jött az ötlet, hogy Erzsébet szűzlányok vérében fürödjön fiatalsága megőrzése érdekében. A legenda szerint 600 fiatal lányt ölt meg, akiket különös kegyetlenséggel kínzott meg és véreztetett ki.
Mi volt a legendában számodra ennyire izgalmas?
Eleinte a dolog misztikussága. Szerintem mindenkit ez fog meg a Báthory-legendából. Aztán ahogy jobban utána olvastam, azért lett számomra érdekes a történet, mert kirajzolódott előttem egy erős női karakter története, aki valójában nem tett semmi kirívót, viszont több fontos embernek is „útjában volt”, ezért egy koncepciós pert akasztottak a nyakába, hogy félreállítsák.
Az erre leginkább utaló jel például az, hogy az első olyan leírás, amely azt állítja, hogy Báthory Erzsébet szüzek vérében fürdött, csak a halála után 100 évvel jelent meg. A korabeli per irataiban ez még nem szerepelt.
Illetve több helyen megírták azóta, hogy az emberi vér perceken belül alvadni kezd – tehát az állítólagos vérfürdő kivitelezhetetlen lett volna.
Szerinted mi lehet valós és mi lehetett koholt vád?
A túlkapások szerintem mind a koholt vád kategóriájába tartoznak. Elképzelhetőnek tartom, hogy a szolgálóit bántalmazta – viszont ez akkoriban nem számított kirívónak. A birtokosok közt az erőszak, mint fegyelmezési eszköz abban a korban teljesen átlagosnak számított. Tehát ha tett is ilyet, az nem számított kirívónak, mivel a földesurak körében ez megengedett volt.
Hogy derült fény a rokonságra?
Már több éve benne voltam a kutatásaimban, amikor a másodunokatestvéremék látogatóba jöttek hozzánk Erdélyből. Azt hiszem, másodszor találkoztam velük. Apukám unokatestvére hozta fel a témát egy Báthory valakit említve, mire a szüleim azonnal rákérdeztek, hogy csak nem arról a családról van szó, amihez Báthory Erzsébet is köthető? Merthogy itt vagyok én, aki teljesen beleásta magát a történetébe. Erre a világ legtermészetesebb dolgaként válaszolta apu unokatestvére, hogy de, mert az üküküküknagyanyja Báthory Anna volt, akinek a nagynénje Báthory Erzsébet.
Így kiderült, hogy ha nem is vér szerinti felmenőm – mert az unokatestvér anyai ágán van rajta, apummal pedig apai ágról rokonok –, mégiscsak rajta van a családfámon.
Nem volt benned tartás a rokoni szállal kapcsolatban? Olyan negatív kép él az emberekben róla…
Tudom, hogy negatív személyként gondolnak rá az emberek, de én ilyenkor mindig elmondom mindazt, amit tudok róla.
Egyrészt az összes hozzátartozó magyarországi terület nagyobb volt, mint a király földjei összesen. Csejte (a csejtei birtokot Erzsébet a férjétől kapta nászajándékba – a szerk.) ma Szlovákiában van, de az ő területe volt a Nagykanizsa környéki rész és Sárvár környéke is – és még más nagyon nagy területek. Aki egy ekkora birtokot irányítani tudott, az nem akármilyen nő lehetett.
Sok helyen kifejezetten gondoskodó nőként írták le: a környező falvakból és nemesi udvarokból is küldtek hozzá lányokat, akiket kineveltetett az udvarában. Ez azért fontos, mert amíg a parasztok élete nem volt olyan értékes, addig a nemesi családok nem küldték volna el a saját gyerekeiket egy olyan nőhöz, akiről rosszat gondolnak.
Sokszor elmeháborodottként hivatkoznak rá, de erről megint csak azt gondolom, hogy egy országrész igazgatását nem tudja akárki elvégezni. Illetve Erzsébet a halála előtt 3 évig fogságban volt – egészen pontosan egy befalazott szobában –, de volt annyi lélekjelenléte, hogy fontosnak érezze egy végrendelet megírását, amit csak a halála előtti utolsó napon írt alá.
Egy kis kutatómunka
Ha szívesen beleásnátok magatokat a történetbe, az alábbi könyveket és filmeket ajánljuk:
Miért érezted fontosnak, hogy magadra tetováltasd az alakját?
Tinikoromtól kezdve foglalkoztatott a története, és mindig is gondolkoztam rajta, hogy magamra tetováltatom az alakját, de ez akkor öltött bennem határozott elképzelést, amikor kiderült, hogy a családfánk visszavezethető hozzá.
Számomra ő az erős nő jelképe. Számtalan könyv, film készült róla – és egyáltalán nem csak a legendával foglalkoznak benne. Egyre inkább teret kap a kritikus szemlélet, amely az én állításaimat is igazolja. Még egy zenekart is megihletett a neve.
Ha negatív is a megítélése, az biztos, hogy a története lázban tartja az embereket, és a személye talán pont attól izgalmas, hogy az igazságot a mai napig nem tudjuk biztosan.
