Tapasztalatból tudom, hogy az álmatlanság mennyit vesz ki az emberből – három évet töltöttem el ebben az állapotban. Az első pár hét után valószínűleg a legtöbben bármit megtennének, csak hogy végig tudjanak aludni egy éjszakát, ugyanis alvás nélkül még a legalapvetőbb feladatainkat sem tudjuk ellátni. A koncentrációs képességünk napról napra csökken, a kreativitásunk eltűnik, nem tudunk gondolkozni, ráadásul még fizikailag is leépülünk: egy idő után még a buszmegállóig is kínszenvedés elsétálni.
Nem véletlen, hogy a legtöbben gyógyszerekkel élik túl az inszomniát, hiszen nem engedhetik meg maguknak, hogy ilyen rosszul teljesítsenek a mindennapok során. Csak kevesen mennek utána a probléma igazi okának, a tüneteiket elnyomják gyógyszerekkel, tehát a felszínen minden rendben, viszont így meg sem szűnik a probléma.
Persze az is előfordul, hogy olyan erős gyógyszereket kezdünk el szedni, amiknek a mellékhatásai szép lassan tönkretesznek bennünket. Nekem például Xanaxot írtak fel kezdetnek, amitől „aludtam” ugyan (azért teszem idézőjelbe, mert egyáltalán nem pihentető alvás volt, inkább olyan, mintha elájultam volna pár órára), de az ébredés után hosszú órákig nem tudtam teljesen magamhoz térni – ez volt az éjjeli alvásom ára. Ráadásul az is csak nehezíti az inszomniások dolgát, hogy a pszichológusok és pszichiáterek is nagyrészt tanácstalanok a jelenséggel kapcsolatban, hiszen ezer meg ezer oka lehet annak, ha valaki nem tud aludni, és semmi garancia nincs arra, hogy a kezelések során ezeket sikerül feltárni.
A legújabb kutatások szerint azonban van mód arra, hogy gyógyszerek nélkül győzzük le az álmatlanságot. Az Annals of Internal Medicine című egészségügyi lapban jelent meg egy tanulmány, mely szerint a kognitív viselkedésterápia segítségével tabletták nélkül is véget vethetünk az álmatlanságnak – írja a Daily Mail.
A kognitív viselkedésterápia lényegében egy beszédterápia, ami segít megváltoztatni az emberek gondolkodását és ennek eredményeként a viselkedésüket is. Természetesen nem csak olyan általános tanácsokról van szó, hogy aludjunk sötétben és csendben, ne együnk pár órával lefekvés előtt, vagy ne igyunk túl sok kávét – ezeket minden inszomniás már ezerszer hallotta.
Az álmatlanságban szenvedő betegek esetében a kezelés legnehezebb pontja az alvás korlátozása. Ha egy páciens éjszakánként átlag öt és fél órát alszik, akkor fontos, hogy csak fél órával előbb feküdjön le: tehát ha reggel 6-kor kell kelnie, éjfélnél előbb nem szabad lefeküdnie. Így a szervezetünkben kialakul egyfajta egészséges alvásigény, ami feltehetően gyakrabban kapcsol be, amint bebújtunk az ágyba. Ha a módszer sikeres, akkor a cél természetesen szép lassan kitolni ezt az alvási időt, amíg az álmatlanság teljesen el nem múlik. A kezelések alatt egyébként arra is kondicionálják a páciensek agyát, hogy az ágy az alvás helye. Tehát fontos, hogy ne olvassanak, tévézzenek vagy telefonáljanak az ágyban, csinálják ezeket valahol máshol, ameddig nem olyan álmosak, hogy megpróbáljanak aludni.
Ha a terápia sikeres, a pácienseknek újra sikerülhet hét órát aludniuk éjjelente, ami a kutatások szerint a felnőtteknek szükséges minimum. Ráadásul így a gyógyszerek kellemetlen mellékhatásaival sem kell megküzdeniük, ahogy az időközben csendben kialakult gyógyszerfüggőséggel sem. Lehet, hogy ez a terápia több időt és energiát igényel, mint bevenni pár tablettát naponta, de bizonyítottan egészségesebb, hiszen kockázatmentes, és a probléma gyökerét tárja fel.
