Csokoládé

Gyerekmunka, környezetszennyezés, kizsákmányolás – egy színes papírba csomagolt csoki ára

Minden idők egyik legnépszerűbb édessége. Létezését igazi kultusz övezi. Fogyasztása endorfint szabadít fel a szervezetben, így boldognak érezzük tőle magunkat. Hiába tudjuk, hogy hizlal, a legkevésbé sem akarunk lemondani róla. Gombóc Artúr sokat idézett monológgal tisztelgett előtte. Már kitaláltátok: a csokiról van szó. De azt is kitaláljátok, mennyibe kerül?

Nem, nem egy árra vagyok kíváncsi. Én is tudom, hogy mondjuk háromszáz forintért már egészen korrekt táblát lehet vásárolni. De vajon mi az az ár, amit nem mi fizetünk érte – hanem mások. Mert az ára mindennek megvan – csak ezt sok esetben nem tükrözi arányosan a ráragasztott neonsárga árcímke.

A csoki nem tartozik a legdrágább élvezeti cikkek sorába. (Most vonatkoztassunk el az extrém szélsőségként kínált, irreálisan drága összegekért árult luxusédességektől.) Épp ezért napi rendszerességgel fogyasztjuk anélkül, hogy jobban belegondolnánk, honnan és hogyan is kerül a boltok polcaira mindannyiunk nagy kedvence.

Kizsákmányolás

A csokoládé fő alapanyagául szolgáló kakaóbabot a világ elmaradott, fejlődő országaiban termesztik. A legtöbb termőföld Dél-Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában található. A csokiipar egy 50 milliárd dolláros biznisz, ami a kakaóbab-ültetvényeken dolgozó munkásokat gátlástalanul kizsákmányolja. Amikor csokit vásároltok, ezeknek az országoknak a kizsákmányolásához járultok hozzá. Egy tábla csoki teljes árának ugyanis mindössze 3%-a (!) landol a termelést végző farmerek és a munkások zsebében.

Ezek az emberek kevesebb mint napi 2 dollárból – azaz körülbelül 700 forintból – élnek. Ők maguk a csokit még hírből sem ismerik. Meg sem engedhetnék maguknak…

A kedvenc pólótok ára

„Ha egyetlen pamutpóló előállításához 2700 liter vizet használnak fel, akkor vajon a ti teljes ruhatáratok mekkora ökológiai lábnyomot hagy maga után? (...) Egyetlen fehér póló: 2700 liter víz. Ha egy ember 2 liter folyadékot fogyaszt naponta, akkor egy póló előállításához annyi vizet használnak fel, amennyi egy ember vízszükségletét több mint 3 és fél évig fedezné” – boncolgattuk korábban a fast fashion ruhaipar és a környezetszennyezés kapcsolatát. Ha lemaradtatok volna a cikkről, itt találjátok.

2014-ben bejárta az internetet egy videó, amin a kakóbabot termesztő farmerek életükben először kóstolnak meg egy-egy kocka csokit. Rengetegen osztották meg a videót úgy, olyan kiírásokkal, mintha valamiféle cuki, aranyos dolgot látnánk. De ha jobban belegondoltok, valóban a cuki szó jut eszetekbe arról, ha valakinek fogalma sincs róla, milyen íze van a csokoládénak, pedig egész életében egy kakaóültetvényen dolgozott?!

Amiért mi csak beugrunk a sarki éjjel-nappaliba, az másnak egy egyszeri és megismételhetetlen kulináris élmény.

Forrás:
iStock

Környezeti hatások

A helyi gazdák az alacsony bevételek miatt az előállított mennyiség növelésére törekszenek – így a termőterületeket egyre inkább kiterjesztik. Ezzel viszont elpusztítják az eredeti, őshonos növényzetet. A környezet pusztul, elsivatagosodik – ezzel együtt rengeteg élőlény veszti el eredeti élőhelyét. A csokiipar már eddig is több millió hektárnyi esőerdő pusztulását idézte elő.

0,5 kg csoki előállításához egy kakaóbabfa egész éves termésére van szükség. Csak az USA-ban évente 1,6 milliárd kg csokoládét értékesítenek – az ehhez szükséges termés előállításához 3,2 milliárd fa kell.

A termelés során használt vegyszerek is komoly problémát jelentenek: a műtrágya és a rovartirtó szerek nagy mértékben szennyezik a talajt és a vizeket – további természeti problémákat előidézve. És persze ne felejtkezzünk el a dolgozókról sem: a rengeteg káros anyag rájuk – az egészségükre – is veszélyt jelent.

A csoki ökológiai lábnyoma

1 kilogramm csoki előállítása 17 000 liter vizet vesz igénybe – a The Guardian információi szerint.

Ha egy ember 2 liter folyadékot fogyaszt egy nap, akkor az egy 1 kg csoki előállításához szükséges vízmennyiség több mint 23 évig (!) fedezné a szükségletét.

Gyerekmunka

A CNN egyik tudósítója, David McKenzie egészen Elefántcsontpartig utazott, hogy beszámoljon az ottani kakaóbab-ültetvényeken uralkodó helyzetről. Az általa készített dokumentumfilm sokkoló volt: a kakóbab-termesztés szinte egyet jelent a gyerekmunkával, a rabszolgasággal és az emberkereskedelemmel. A becslések szerint 250 millió gyerekmunkás dolgozik azért, hogy az olyan mindennapi fogyasztási cikkeinket előállítsák, mint a kávé vagy a csoki.

Egyre több csokiszeleten szerepel a fair trade logó, ami azt jelzi, hogy a csokihoz felhasznált kakaót termelő munkások etikus és biztonságos körülmények között dolgoznak – a termelést pedig környezetbarát módon végezték. Amikor fair trade termékeket vásároltok, valójában egy kicsit korrektebb világ mellett teszitek le a voksotokat. Az persze továbbra is kérdés a fejemben, hogy egy ilyen választással valóban segítünk-e másokon. Az viszont biztos, hogy ennyit minimum meg kell tennie mindenkinek. Figyeljétek a jelzést!

Most, hogy ezekkel tisztában vagytok, milyen íze van a csokinak? Édes vagy keserédes?