Egyéb kategória

5 hülye kérdés, amit általában feltesznek nekem, ha megtudják, hogy inzulinrezisztens vagyok

Pár hónappal ezelőtt gyökeresen át kellett alakítanom az életmódomat, ugyanis kiderült, hogy inzulinrezisztens vagyok. Ezt sosem akartam hangoztatni, de elég sok esetben vált kikerülhetetlenné, hogy közöljem. Ilyenkor általában ugyanazokat a kérdéseket kapom meg mindenkitől – köztük öt olyat, ami egyszerűen fájdalmas...

vous - 2017.08.20.
5 hülye kérdés, amit általában feltesznek nekem, ha megtudják, hogy inzulinrezisztens vagyok

Szeptemberben lesz fél éve, hogy inzulinrezisztenicával diagnosztizáltak, és a diagnózisom óta radikálisan átalakult az életem. Ez a betegség az anyagcserezavar ugyanis az élete végéig elkíséri az embert, és mivel az állapot maga nem gyógyítható, csak karbantartható és tünetmentesíthető, folyamatos odafigyelést igényel.

Nincs két egyforma inzulinrezisztens ember, de egy dolog mindegyikük életében közös: az életmódváltás elengedhetetlen része a gyógyulásuknak – így ez az én esetemben is megkerülhetetlen volt.

Az étrendemet egy dietetikus segítségével szabtuk személyre, de az alapjait a 160 grammos szénhidrátdiéta adja, a sportolás megkedvelésében pedig egy személyi edző segített.

Ez eddig mind szép és jó, de persze a dolog közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik: idáig eljutni és ezt az állapotot fenntartani rengeteg energiámba került és kerül, mind fizikálisan, mind pszichésen, és persze anyagilag is.

Az ember környezete persze mindezt nem látja, csak az egyetlen látványos változás tűnik fel mindenkinek: a fogyás.

Mivel 9 kilót dobtam le az eltelt 5 hónapban, a környezetem egyre gyakrabban kérdez rá a súlyvesztésem „titkára”, és amikor azzal kezdem a választ, hogy „inzulinrezisztens vagyok, ezért életmódot kellett váltanom”, szinte mindig ugyanazokat a kérdéseket kapom. A kérdések egy része logikus, jogos és érthető, de akadnak rendszeresen visszatérő iszonyat nagy hülyeségek is. Ez utóbbi kategóriából most megválaszolom az 5 leggyakoribb kérdést.

felkialtojel_1 keretes felkiáltójel

Inzulinrezisztencia

„Az inzulinrezisztencia olyan állapot, melyben a sejtek (elsősorban az izomsejtek és a zsírsejtek) nem képesek megfelelően reagálni az inzulin hatásaira. Mivel a sejteknek az életben maradáshoz mindenképpen szükségük van glukózra, a szervezetben kompenzációs folyamat indul be, és a normálisnál több inzulin termelődik, hogy a megfelelő hatást kiváltsa. Ennek következménye hyperinsulinaemia (a vér kórosan emelkedett inzulinszintje) és az inzulinra még érzékeny szövetek túlstimulálása lesz. Idővel a szervezet cukoranyagcseréje teljesen felborul, ami a szervezet számára igen súlyos és káros szövődményekkel jár.”

Forrás: Lab Tests Online

„De ez igazából csak egy divatbetegség, nem?”

Tudod, mi a divatbetegség?! A szőrös papucs.

Ezen mindig meglepődöm: léteznek emberek, akik azt feltételezik, hogy mások csak úgy hobbiból, puszta kedvtelésből produkálnak bizonyos tüneteket, járnak orvosról orvosra, költenek el egy vagyont vérvételekre és vizsgálatokra (mert a hozzáértő endokrinológusok nem a fákon nőnek ám), majd változtatnak az életmódjukon időt, energiát és pénzt nem sajnálva csak úgy, DIVATBÓL.

Az inzulinrezisztencia egy anyagcserezavar, ami általában más egészségügyi problémákkal együtt derül ki.

A leggyakoribb tünetei az alábbiak:

  • indokolatlan hízás (főleg hasra)
  • állandó fáradtságérzet
  • cikluszavarok, súlyos esetben meddőség
  • fokozott izzadás
  • hajhullás, kopaszodás
  • pattanásos, problémás bőr
  • nőknél férfias típusú szőrösödés
  • depresszió, komoly hangulatingadozások

Remélem, most, a tünetek fényében, már senkiben nem maradt kérdőjel azzal kapcsolatban, hogy nem, ezt senki nem akarhatja magának hobbiból.

Objektum doboz

„Akkor te már nem ehetsz semmit?!”

Szeretek pozitívan hozzáállni a dolgokhoz, ezért a „nem ehetek semmit” helyett inkább szeretek úgy fogalmazni: bármit ehetek, amiben nincs cukor és fehér liszt.

Tudom, azok számára, akik csak a péksüti, gyorskaja, cukros üdítő háromszögben mozognak, ez azt jelenti, hogy nem ehetek semmit, de ez nincs így. Először persze én is kétségbeestem, hiszen az én látóköröm sem volt ezen a téren szélesebb az átlagemberénél, de mostanra már bebizonyosodott számomra, hogy ez a diéta nem egyenlő sem a koplalással, sem az ízetlen, unalmas kajákkal.

Ja, és nyugi: én sem tudom mindig betartani az előírtakat, és néha olyat is eszem, amit hivatalosan nagyon nem kéne, csak most már a „bűnözés” tényleg alkalmanként fordul elő, nem pedig a mindennapjaim része.

A szülinapi bulidon szemrebbenés nélkül el fogok fogadni egy szelet tortát a tiszteletedre, ahogy az esküvődön is fogok pezsgőt inni, de azzal, kérlek, ne fárassz rendszeresen, hogy ezt miért nem teszem meg mindennap. Köszi!

Objektum doboz

„… és nem unalmas folyton csak egészséges ételeket enni?!”

Miért lenne unalmas?

Egészséges és egészségtelen ételekből is van millióféle. Az pedig már rajtad múlik, hogy te ezekből milyen étrendet állítasz össze: egysíkút vagy változatosat?

Elárulom, a mostani étrendem fényévekkel változatosabb, mint a korábbi, ez pedig annak köszönhető, hogy rá voltam kényszerítve, hogy új dolgokat próbáljak ki. Most a 160 grammos szénhidrátdiéta részleteibe nem mennék bele – akit érdekel, megtalál róla mindent a neten –, de azt azért szeretném tisztázni, hogy nem az a lényege, hogy kizárólag salátát ehet az ember…  Sőt, ez áll a legtávolabb a valóságtól!

Tudom, hogy a legtöbb ember azt gondolja, az egészséges étrend egyenlő a koplalással, az unalmas, ízetlen ételekkel, de ez a feltevés valójában csak azért él mindenki fejében, mert a többségnek fogalma sincs róla, milyen egészséges opciók és alternatívák vannak.

Objektum doboz

„…és nem sz*r, hogy ennyire oda kell magadra figyelned?!”

Csak annyira, mint amennyire az szar, hogy dolgoznom kell, ha pénzt akarok keresni.

Vagy amennyire az szar, hogy be kell fizetnem a számláimat, ha azt akarom, hogy ne kapcsolják le a lakásban a villanyt.

Vagy amennyire az szar, hogy ha mosatlan edényt hagyok a mosogatóban, akkor azt senki nem fogja helyettem elmosni reggelre.

Ha valamit akarok az életben, akkor azért tennem kell – és ezalól az egészségem sem kivétel. Ezt felfogtam és elfogadtam. Ezen keseregni felesleges öngerjesztés lenne.

Az egészségemmel kapcsolatban azt dobta a gép, hogy inzulinrezisztens vagyok, ezért jobban oda kell magamra figyelnem, ha jól akarok lenni. Ezt elfogadtam, és probléma helyett inkább lehetőségként kezelem: tudatosan tehetek az ellen, hogy cukorbeteg (is) legyek. És ez tök jó.

De elárulok egy titkot: nem csak akkor érdemes odafigyelned magadra, ha beteg vagy…

Úgyhogy most én is kérdezek:

neked nem kéne odafigyelned magadra?

Objektum doboz

„Mennyibe kerül ez neked?”

Az anyagi dolgaim csak rám tartoznak, köszi a megértést.

Objektum doboz

Ajánlott cikkek