Világ

Vasalatlan dolgaim

Vallomással tartozom: nekem vannak vasalt és vasalatlan napjaim. Hogy mi? Na, a főszerkesztőm épp így kapta fel a fejét a kijelentésre, mint ti. Pedig becsszó, igazat szólok. 
vous - 2015.06.06.
Vasalatlan dolgaim

Vasalatlan napjaimon bal lábbal kelek. Beszólok a páromnak, amúgy még csipásan – pedig csordultig tele a szívem szeretettel iránta. Azért beszólok. Vagy beszól nekem ő, én meg jól meghallom, és halálra sértődöm, bár máskor a hasonló megjegyzést figyelemre se méltatom, vagy vigyorogva riposztozom. Amiből tán még szex is lesz. Vasalatlan napjaimon szó sem lehet szexről. Amúgy is késésben vagyok. Kapkodok. A harmadik harisnyám is kiszakad a betört körmöm miatt. A reszelőt meg nem lelem.

Vasalatlan napjaimon otthon marad a bérletem, valamelyik táskában, lehetetlen utánagondolni, melyikben a száz közül. Biztos a reszelő mellett van, de magyarázatom nem győzi meg a csapatban rám szálló ellenőröket. Jegyem sincs. Nem vettem, hiszen van bérletem. Helyszíni bírság, lángol az arcom. Mindenki engem figyel, néhányan azért együttéreznek velem, ők azonban az ajtó közelében lógnak. Fürtökben, ugrásra készen, hogy gyorsan tudjanak leszállni. Még az ellenőrzés előtt. 

A járdán szaladtamban megbotlom, letérdelek, így az egyetlen harisnyám is oda. Félig futva rángatom le magamról, kukába vele. Látványra szexi, fütyülnek is utánam egy közeli építkezésről. Én viszont tudom, hogy harisnya nélkül majd jól feltöri a magas sarkúm a lábamat.

Bicegve robbanok be a munkahelyemre, és persze elkésem a reggeli nagy megbeszélésről. Minden szem engem vizslat, ahogy harisnya nélkül, kócosan lerogyok a székre. A billenősre, amit már százszor ki akartunk dobni.

Felborulok. Megborulok. És elborul az elmém is. Elvégre a reggeli koffeinadagom is kimaradt. A beszólás miatt. Se kávé, se szex. .

A nagyon gyűrött napokon nincs miért kapkodnom, mert a gyerek bedagadt torokkal ébreszt, jóval hajnalhasadás előtt. Kábán tapogatózom a lázmérő után, de az nincs a helyén. Jobb híján homlokcsókkal mérek lázat, így tutira benyalom én is a vírust. Nem kapkodok, úgyis otthon maradok. Bár egy órán belül kiderül, hogy nincs net. Az ok ismeretlen. Azért összekapunk a párommal a feltehetőleg késve befizetett csekk miatt. Meg miért nem utalom, és miért nem időben. Fél óra múlva zeng a ház, egymás felmenőit ugyan nem emlegetjük (a gyerek miatt), de amúgy sok minden szóba kerül. Hangosan. Szópárbajt rendezünk, de nincs nyeremény. Az győz, aki bújt, aki nem. Szerintem én. Viszont ettől még nem lesz net. Nem lesz cikk. Hoppon maradtok, pont ti

Vasalt napjaimon daloló lélekkel ébredek. Nincs beszólás. Kapok kávét. Van szex. Van bérlet. Csókot hintek az építkezés romantikus szívű dolgozóinak. Nem bicegek. Nem borulok. És megírom a cikket időben.

Ajánlott cikkek