Nos, az én cicám is pontosan ilyen, ahogy az előbb leírtam. Mindig az kell neki, amit éppen én eszem, még ha előtte adtam neki enni akkor is. Ilyenkor nem törődik vele, hogy ott van a saját kajája, de hiába adok neki a sajátomból, megszagolja, aztán undorral az arcán elsétál. Mindig is azon gondolkodtam, hogy miért ilyen válogatósak. Rosszabbak, mint mi gyerekkorunkban, amikor a brokkoli már ránézésre sem volt szimpi, ezért hozzá sem kezdtünk. Most végre megérkezett a tudományos magyarázat arra, hogy miért ilyen válogatósak a cicák.
Nem arról van szó, hogy válogatósak, hanem sokkal kifinomultabb az ízérzékelésük. Ez egy jó dolog, mivel a szervezetük automatikusan jelez nekik egy-egy étel kapcsán, hogy az tápláló-e számukra vagy éppen veszélyes. Az evolúció azt tanította meg az állatoknak, hogy az édes ízű ételek biztonságosak, tele vannak cukorral és energiával, míg a savanyúak általában káros méreganyagokat tartalmaznak. Így a keserűbb ételek kerülése számukra egy védelmi mechanizmus. A keserű íz érzékeléséért 12 gén felel a macskáknál, ahogy a kutyáknál is, csupán annyi a különbség, hogy ők sokkal erősebben reagálnak rá, mint mi vagy a kutyák.
Tehát nem a cicák túl válogatósak, hanem a szuperkifinomult ízérzékelésük a felelős mindenért.