Mindenek előtt fontos, hogy legyen írásbeli bérleti szerződésünk a bérbeadóval. Írásbeli szerződés nélkül nem tudjuk igazolni, hogy jogunk van a lakást használni és azt sem tudjuk például bizonyítani, hogy mennyi a bérleti díj, esetleg mennyi kauciót fizettünk. Emellett számos kényelmetlen vitát előzhetünk meg, ha a szerződésben előre rögzítjük a részleteket, mindent, amit fontosnak tartunk, érzünk.
Minél pontosabb és részletesebb egy szerződés, annál kevesebb a vita esélye, hiszen mindkét fél tudja, mit tehet és mit nem, minek, milyen következményei lehetnek.
Fontos kérdés tisztázni az alapvető dolgokon túl (bérbeadó, bérlő adatai, lakás megnevezése, bérleti díj összege) a költségek viselését is: általában a közüzemi díjak viselésére a bérlő köteles, míg a nagyobb, a lakás állagának fenntartásával összefüggő kiadásokat a bérbeadónak kell viselnie.
Karbantartás, állagfenntartás
A bérbeadót a jogszabály értelmében ún. karbantartási kötelezettség is terheli, az életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák esetén késedelem nélkül, míg egyéb esetben az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg köteles ezt teljesíteni. Ha pedig mi, bérlők okozunk valamilyen kárt a lakásban, akkor a bérbeadó követelheti a hiba kijavítását, vagy a kár pénzben történő megtérítését.
Kaució
A bérleti szerződések tipikus eleme szokott lenni a biztosítékként szolgáló összeg, amit kaucióként ismerünk.
Jó tudni, hogy a letét mértéke nem haladja meg a havi bérleti díj összegének háromszorosát, így ennél magasabb összeget lehetőleg ne írjunk alá.
Felmondás
A bérleti szerződés megszűnésének eseteit is részletesen érdemes rendezni a szerződésben, hogy ki mikor és mennyi felmondási idővel mondhat fel. A gyakorlatban ugye kétféle felmondás létezik: a köznyelvben is ismert rendes és a rendkívüli felmondás esete. Rendes felmondás azokra az esetekre vonatkozik, amikor senki sem szegte meg a szerződés rendelkezéseit, a rendkívüli felmondás pedig tipikusan azokra az esetekre vonatozik, amikor valamely fél nem tartotta be a szerződést.
A határozatlan idejű szerződéseket akár mi, bérlők, akár a bérbeadó is szabadon, mindenféle indok nélkül felmondhatja, a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére (pl. ha áprilisban mondunk fel, akkor május végéig tart a szerződés). A határozott idejű szerződéseket a határozott időtartam alatt általában nem lehet rendes felmondással megszüntetni, de a felek közös akarattal ettől a szabálytól eltérhetnek a szerződésükben.
Rendkívüli esetek
Rendkívüli felmondás majdnem mindig valamilyen szerződésszegés miatt történik. Rendkívüli felmondással a határozott idejű szerződéseket is fel lehet mondani. Tipikusan két esetkör szokott előfordulni a gyakorlatban:
Az egyik tipikus eset, ha botrányosan viselkedünk, amit a jogszabály úgy fogalmaz meg, hogy „a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsítunk”, no, ez tényleg tág fogalom és értsen ezalatt mindenki azt, amit akar, de ha a bérbeadó így gondolja, akkor felmondhatja a szerződést. Persze ebben az esetben neki kell bizonyítania, hogy tényleg csúnyán viselkedtünk.
A felmondás nem történhet azonban azonnal, tehát a bérbeadó nem tehet olyat, hogy nyomban kidob a lakásból.
Először is köteles – a következményekre figyelmeztetéssel – a magatartás abbahagyására írásban felszólítani bennünket, kivéve, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. Ebben az esetben is él az a szabály, hogy a felmondási idő legalább 15 nap és a szerződés a következő hónap utolsó napján szűnik meg.
A másik eset, ha nem fizetjük ki a bérleti díjat, igen, ebben az esetben is felmondhatja a bérbeadó a szerződést. Ekkor is köteles azonban a bérbeadó a következményekre figyelmeztetéssel, megfelelő határidő kitűzésével a teljesítésre írásban felszólítani bennünket, és ha a felszólítás ellenére sem fizetünk, akkor élhet a felmondás jogával.
Kiköltözés
A bérleti szerződés megszűnése után kötelesek vagyunk a lakást a bérbeadónak visszaadni és a bérbeadóval elszámolni: ha van tartozás, rendezzük, ha mindent rendben kifizettünk, ne felejtsük el visszakérni a kauciót.
Egy új rendelkezés értelmében mindazt, amit a saját költségen a lakásban felszereltünk, a lakás épségének sérelme nélkül leszerelhetünk, elvihetünk magunkkal, kivéve akkor, ha a bérbeadó megfelelő kártalanítást ajánl fel nekünk (azaz megfizeti azok ellenértékét), és ez a lényeges jogi érdekünket nem sérti.
Ha tartozásunk van, akkor a bérbeadó megakadályozhatja a lakásban lévő vagyontárgyaink elszállítását. Így például néhány hónap díjhátralék esetén is a kifizetésig jogosult lehet a bérbeadó akár a tévénk, a számítógépünk visszatartására is.