Egyéb kategória

Albérletparák: a bérbeadó bármikor kitehet a lakásból?

Eljön az az idő mindannyiónk életében, amikor szeretnénk kirepülni a szülői fészekből, saját életet kezdeni, külön, önállóan vagy akár kettesben a barátunkkal. Sajnos nem sokan engedhetjük meg, hogy azonnal saját lakást vásároljunk. Szerencsére ekkor sem kell csüggedni, mert lakást ugye bérelni is lehet. De mire kell felkészülnünk bérlés esetén, mit fizetünk mi és mit a bérbeadó? És tényleg bármikor kitehet minket a bérbeadó?
vous - 2016.04.30.
Albérletparák: a bérbeadó bármikor kitehet a lakásból?

Mindenek előtt fontos, hogy legyen írásbeli bérleti szerződésünk a bérbeadóval. Írásbeli szerződés nélkül nem tudjuk igazolni, hogy jogunk van a lakást használni és azt sem tudjuk például bizonyítani, hogy mennyi a bérleti díj, esetleg mennyi kauciót fizettünk. Emellett számos kényelmetlen vitát előzhetünk meg, ha a szerződésben előre rögzítjük a részleteket, mindent, amit fontosnak tartunk, érzünk.

Minél pontosabb és részletesebb egy szerződés, annál kevesebb a vita esélye, hiszen mindkét fél tudja, mit tehet és mit nem, minek, milyen következményei lehetnek.

Fontos kérdés tisztázni az alapvető dolgokon túl (bérbeadó, bérlő adatai, lakás megnevezése, bérleti díj összege) a költségek viselését is: általában a közüzemi díjak viselésére a bérlő köteles, míg a nagyobb, a lakás állagának fenntartásával összefüggő kiadásokat a bérbeadónak kell viselnie.

Karbantartás, állagfenntartás

A bérbeadót a jogszabály értelmében ún. karbantartási kötelezettség is terheli, az életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák esetén késedelem nélkül, míg egyéb esetben az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg köteles ezt teljesíteni. Ha pedig mi, bérlők okozunk valamilyen kárt a lakásban, akkor a bérbeadó követelheti a hiba kijavítását, vagy a kár pénzben történő megtérítését.

Kaució

A bérleti szerződések tipikus eleme szokott lenni a biztosítékként szolgáló összeg, amit kaucióként ismerünk.

Jó tudni, hogy a letét mértéke nem haladja meg a havi bérleti díj összegének háromszorosát, így ennél magasabb összeget lehetőleg ne írjunk alá.

Felmondás

A bérleti szerződés megszűnésének eseteit is részletesen érdemes rendezni a szerződésben, hogy ki mikor és mennyi felmondási idővel mondhat fel. A gyakorlatban ugye kétféle felmondás létezik: a köznyelvben is ismert rendes és a rendkívüli felmondás esete. Rendes felmondás azokra az esetekre vonatkozik, amikor senki sem szegte meg a szerződés rendelkezéseit, a rendkívüli felmondás pedig tipikusan azokra az esetekre vonatozik, amikor valamely fél nem tartotta be a szerződést.

A határozatlan idejű szerződéseket akár mi, bérlők, akár a bérbeadó is szabadon, mindenféle indok nélkül felmondhatja, a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére (pl. ha áprilisban mondunk fel, akkor május végéig tart a szerződés). A határozott idejű szerződéseket a határozott időtartam alatt általában nem lehet rendes felmondással megszüntetni, de a felek közös akarattal ettől a szabálytól eltérhetnek a szerződésükben.

Rendkívüli esetek

Forrás:
iStock

Rendkívüli felmondás majdnem mindig valamilyen szerződésszegés miatt történik. Rendkívüli felmondással a határozott idejű szerződéseket is fel lehet mondani. Tipikusan két esetkör szokott előfordulni a gyakorlatban:

Az egyik tipikus eset, ha botrányosan viselkedünk, amit a jogszabály úgy fogalmaz meg, hogy „a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsítunk”, no, ez tényleg tág fogalom és értsen ezalatt mindenki azt, amit akar, de ha a bérbeadó így gondolja, akkor felmondhatja a szerződést. Persze ebben az esetben neki kell bizonyítania, hogy tényleg csúnyán viselkedtünk.

A felmondás nem történhet azonban azonnal, tehát a bérbeadó nem tehet olyat, hogy nyomban kidob a lakásból.

Először is köteles – a következményekre figyelmeztetéssel – a magatartás abbahagyására írásban felszólítani bennünket, kivéve, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. Ebben az esetben is él az a szabály, hogy a felmondási idő legalább 15 nap és a szerződés a következő hónap utolsó napján szűnik meg.

A másik eset, ha nem fizetjük ki a bérleti díjat, igen, ebben az esetben is felmondhatja a bérbeadó a szerződést. Ekkor is köteles azonban a bérbeadó a következményekre figyelmeztetéssel, megfelelő határidő kitűzésével a teljesítésre írásban felszólítani bennünket, és ha a felszólítás ellenére sem fizetünk, akkor élhet a felmondás jogával.

Kiköltözés

A bérleti szerződés megszűnése után kötelesek vagyunk a lakást a bérbeadónak visszaadni és a bérbeadóval elszámolni: ha van tartozás, rendezzük, ha mindent rendben kifizettünk, ne felejtsük el visszakérni a kauciót.

Egy új rendelkezés értelmében mindazt, amit a saját költségen a lakásban felszereltünk, a lakás épségének sérelme nélkül leszerelhetünk, elvihetünk magunkkal, kivéve akkor, ha a bérbeadó megfelelő kártalanítást ajánl fel nekünk (azaz megfizeti azok ellenértékét), és ez a lényeges jogi érdekünket nem sérti.

Ha tartozásunk van, akkor a bérbeadó megakadályozhatja a lakásban lévő vagyontárgyaink elszállítását. Így például néhány hónap díjhátralék esetén is a kifizetésig jogosult lehet a bérbeadó akár a tévénk, a számítógépünk visszatartására is.

Ajánlott cikkek