Hétfő délután végre testközelbe kerültem az iPhone 7-tel, ami ugye annyira okos már, hogy azt is jelzi, ha stresszel. A régi telefonommal már nem igazán jöttünk ki jól, nagyon vigyáztam rá, a széltől is óvtam, de már nem volt olyan gyors, mint amilyen én. Ezért újítottam. Most ne számítsatok nagyon hozzáértő véleményre, ezt előttem már sokan megírták, én pusztán azt hoztam el nektek, milyen első kipróbálás után az új csodatelefon.

Nem kertelek, elég jó. Fénysebességgel száguldozom az appok között, a Facebook-posztolásban nincs ellenfelem és a színei is nagyon szépek. De hogy  egy kicsit belemenjek a tech-részbe számomra az a legfeltűnőbb, hogy nem merül le olyan hamar. Hétfő délután óta folyamatosan nyomogatom (gondolhatjátok), fotózgatok, zenét hallgatok és még mindig 45% százaléknál járok. 

Forrás:

Hámori Zsófia

Aprópó, fotózás!

A 12 megapixeles hátoldali kamera tényleg 12 megapixel, bámulatosan szép fotókat készít, és ha „zoomoltok”, akkor sem lesz szemcsés. A 7 megapixeles előlapi kamerával pedig szuper szelfik készülhetnek. Csak győzzem betartani a szelfizés összes szabályát…

Főgomb

Ami még egy nap után szembetűnő az a főgomb, ami nem is annyira gomb. Nem domborodik ki az előlapból, csak hozzá kell érni, már nincs szükség nyomgatásra se. Huh, azért remélem, nem híznak el az ujjaim a sok lazsálástól…