Egyéb kategória

Ez történik, ha felszálltok valamelyik budapesti metróra

Most, hogy rendszeresen, mindennap utazom a metrón, mikor pedig már végigpörgettem a Facebookot és megnéztem az összes cicás videót az Instán, elteszem a telefonomat, és nézelődöm. Ilyenkor egy csomó érdekes dologot látok, tapasztalok. 

vous - 2016.11.17.
Ez történik, ha felszálltok valamelyik budapesti metróra

Kifutó, kirakati baba

Ha épp a metró hátuljába szállok be, de nekem „elöl lenne jó” leszállni, és ha nincsenek annyira sokan, mindig előresétálok a kocsiban. Na, akkor totál manöken vagyok, az felér egy kifutói vonulással. Fejek mozognak le s föl. Egyébként ezt én is így csinálnám, imádom nézni az embereket, leginkább – és ezt most ne értsétek félre – a nőket, hogy milyen szettben vonulnak. Ettől függetlenül kicsit kellemetlen érzés, amikor 16 szempár pásztázza a testem. De nem baj, itt vagyok, nézzetek. Benne van a bérletetek árában! 

A másik nagy kedvenc, amikor beszálltok egy metrókocsiba, és leültök. A veletek helyet foglaló utasok miután végigmértek, milyen ruhátok, milyen telefonotok, milyen táskátok van, és egyébként milyen a hajatok, tisztán kiolvasható a szemükből, mit gondolnak rólatok. 

  • „Bárcsak még én is fiatal lennék!”
  • „Hú, de jó a kabátja!”
  • „Én is ilyen körmöket kérek legközelebb a manikűrösömtől!”
  • „Ha a lányom így nézne ki, adnék én neki!”
  • „Mit gondol, hogy így kimehet az utcára?”

Balhék

Érdemes néha kivenni a füleseteket és hallgatózni picit, ami, mint tudjuk, nem szép dolog, de mindenki csinálja. Leginkább a fiatal kontra idős generáció balhéi vannak jelen, amik néha tanulságosak. A helyet át nem adó „suhanc fiatalt” kioktató idős hölgy „ezek a mai fiatalok” monológja, vagy éppen a leülni vágyó, ám de nem tudó egyetemista lány félénk makogása az idős hölgynek, hogy legyen szíves a pakkját levenni az ülésről, mert le szeretne ülni… De megemlíthettem volna, a „kérem, ne lökdössön, én is leszállok”-ot is. Ha rám hallgattok, ilyenekbe sosem szabad belemenni, a helyet mindig át kell adni, a táskát az ölben tartani ugyanolyan szabály, mint hogy a mozgólépcsőn jobbra állunk, valamint meg lehet illedelmesen is kérdezni az előttünk állót, hogy le szeretne-e szállni. 

royal-palace-budapest-chain-bridge-danube-159177

Problémák, amiket csak a belvárosban közlekedők értenek

Eddig megúsztam. Szerencsére eddig olyan munkahelyeim voltak, ahol nem kellett keresztülutazni Budapesten. Ez 2016 októberében megváltozott. A VOUS szerkesztősége a kertvárosias Zuglóból egyenesen a belvárosba költözött. Szép új irodánk lett, DE át kell utaznom a városon, amitől mindig is tartottam.

A cikk folytatása ITT jön! 

Szerelmek

Ha leültök a metrón, a szemben lévő üléssoron biztosan akad egy idősödő úr, aki „nem bír” magával, egy jóképű fiú, aki rátok se néz, és egy kevésbé helyes, ám de állandóan titeket bámuló srác.

Apropó, szerelmek. Imádom nézni a párokat is a metrón, belőlük is többféle van. Ha fogják egymás kezét, míg ülnek, valószínű, friss a kapcsolat, vagy éppen a túloldalon ülő bomba nőnek szeretne jelezni a páros női tagja: „Ő itt mellettem már foglalt!”  

Akadnak külsőre tökéletesen összeillő párok, a túl jó nő nem jó pasival, és fordítva, az egymás szájából ki nem szálló „ezt most miért kell?” párok, és a telefont nyomkodó, egymáshoz nem szólók. 

Az idős bácsi feat. idős néni is mident visz!

És ami a legnagyobb baj

Nézzük egymást a metrón, de nem látjuk vagy nem akarjuk látni. Mit gondoltok, ha valaki belétek kötne, netán megtámadna titeket, hányan ugranának oda segíteni? Mindenki épp nagyon el lenne foglalva a Facebookjával, egy fontos hívással, a könyvével, és úgy tennének, mint aki se lát, se hall. Nem akarok általánosítani, csak tapasztalatból mondom. A metrón utazók többsége kevésbé szeret konfrontálódni, legkevésbé idegen emberek ügye miatt. Ne legyen igazam!

Nektek milyen metrós élményeitek vannak? Írjátok meg nekünk!

Ajánlott cikkek