Egyéb kategória

Az örök tabu: a vérfertőző kapcsolat

Manapság nem sok tabu maradt a nyugati világban, különösen a nemi kapcsolatok terén nehéz megbotránkoztató dolgokkal előrukkolni. Azonban a vérfertőzés, azaz a testvérrel, szülővel vagy gyermekkel folytatott viszony e kevés kivételek közé tartozik.

vous - 2022.03.25.
Az örök tabu: a vérfertőző kapcsolat

Az uralkodó házak "kiváltsága" volt?

A legtöbb kultúrában mindig is tiltott és büntetendő volt az inceszt kapcsolat, kivételt ez alól csak az uralkodói dinasztiák jelentettek. Az egyiptomi fáraók különösen szorgalmazták az unokatestvérek, vagy akár édestestvérek közötti házasságot, de érdemes egy pillantást vetni a Habsburgok családfájára is: sok egymást keresztező vonalat lehet rajta találni.

Ugyan a hatalom a családok kezében maradt, azonban általában kihalásukat is pont a belterjesség okozta. Tutanhamont aranymaszkja után szép vonású ifjúnak képzelhetitek, pedig valójában dongalába és farkastorka volt, könnyen lehet, hogy epilepsziában szenvedett és életének 20. éve előtt meg is halt.

A spanyol Habsburgok utolsó uralkodója, II. Károly sem véletlenül kapta az „elátkozott” melléknevet: testi és szellemi fogyatékosságot említ a történelem róla, valamint veseelégtelensége, angolkórja és többszörös agyalapi hormon elégtelensége is lehetett. Gyermeket sem tudott nemzenie. Ezek mellett szinte csoda, hogy 38 évet megélt.

A genetika számára ma már közismert tény, hogy vérfertőzés esetén a genetikai hibák nagyobb eséllyel jönnek elő az utódoknál, nem „frissül fel” az egyed génállománya a külsős szülőnek hála, így a betegen, fogyatékossággal született utódok aránya sokkal magasabb lesz.

Egyszóval, a vérfertőzésnek súlyos következményei vannak, de káros a dohányzás is, valószínűleg mégsem gondoltok rá annyira intenzív elutasítással és undorral, ahogy az elsőfokú rokonotokkal való együttlétre gondolhattok. Miért undorodik az emberek nagy része ettől ilyen hevesen? Mit mond az incesztről a pszichológia?

Freud vs. evolúció

Természetesen Freud volt az első pszichológus, aki foglalkozott ezzel a témával. Szerinte minden ember elfojtott inceszt vágyakkal küzd azóta, amióta az ödipális korban elkezdett vonzódni ellenkező nemű szülőjéhez. Szerinte lényegében ez, és az emiatt érzett bűntudat felelős számos felnőttkori problémáért, ennek a konfliktusnak a megoldása vezethet egészséges lelki jólléthez. Akkor a vérfertőzés viszolyogtató tabu volta a reakcióképzés, azaz a nem kívánt érzések ellentétbe fordítása miatt alakult ki? Az evolúciós pszichológiának van egy kevésbé bizarr magyarázata is.

Westermarck, finn antropológus házasságról írt könyvében említ egy általa megfigyelt, azóta csak Westermarck-hatásnak nevezett jelenséget, ami azt jelenti, hogy a korai éveikben egy háztartásban felnövő gyermekek később sem tartják egymást vonzónak. A szerző ezt az evolúció számlájára írja: bele van kódolva az emberekbe, hogy ne tartsák vonzónak közeli rokonaikat, ezzel is elkerülve a vérfertőzés lehetőségét, a beteg utódok születését – így segítve a faj túlélését. Mivel több állatfajnak, például a csimpánzoknak, a csótányoknak, sőt, egyes növényeknek is van inceszt elleni mechanizmusuk, így nem lenne meglepő, hogy ez az embernél is kialakult volna.

Ami ismerős, az vonzóbb

Forrás:
iStock

A Westermarck-hatás valóban működik: együtt nevelkedett testvéreknél nagyon kicsi a valószínűsége, hogy később egymásba szeretnek – ám meglepő módon külön nevelkedetteknél ez könnyebben megtörténhet. Ennek oka pedig éppen a hasonlóságban keresendő: több kutatás is igazolta, hogy az emberek vonzóbbnak találják a magukéhoz hasonló arcú embereket, egyszerűen az ismerősségi hatás miatt. Így már érthető, miért lobbant fel olyan hevesen a tűz Luke és Leia hercegnő között, de úgy tűnik, a morálok a messzi-messzi galaxisban is hasonlóan tiltják a testvérszerelmet, az igazság kiderülése után hamar véget ért a csillagközi románc.

"A bátyáim nem a lánytestvért látták bennem…"

Egy ismerős, egykor intézetben nevelkedett lány mesélte nem is olyan régen, hogy meglepő volt számára a fiútestvéreivel való találkozás. Még egészen kicsi korukban szakították el egymástól a testvéreket, és a közel három évtizedes távollét után a találkozás számára nem egészen úgy alakult, ahogy remélte.

"Én valódi kíváncsisággal és szeretettel vártam a találkozást és a nagy egymás nyakába borulás után, ahogy teltek az órák, és próbáltam megismerni őket, furcsa pillantásokat, kellemetlen, a helyzethez nem illő 'beszólásokat' észleltem. 'De jó csaj lett belőled'. 'Hú, milyen klassz a feneked', ilyesmiket mondtak. Nagyon gáz volt a helyzet. Az egyik bátyám aztán a combomra tette a kezét, és akkor már egészen kínosan éreztem magam. Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nem a lánytestvért látják bennem (elsősorban), hanem egy számukra vonzó nőt. Taszító és ijesztő volt számomra a dolog, nem is igyekeztem a továbbiakban fenntartani velük a kapcsolatot."

Az egyetemes társadalmi elutasítottság (és büntetőjogi mivolta) miatt egy nagyon nehezen vizsgálható területről van szó. Nagy ritkán felröppen egy-egy hír együtt élő testvérekről, szülő-gyermek inceszt kapcsolatokról, és ezekből mindig médiabotrány is kerekedik – így nem lenne meglepő, ha sokkal több ilyen kapcsolat létezne a világon, mint ahányat a részt vevő felek hajlandók bevallani.

Ajánlott cikkek