Egyéb kategória

Saját maga becsapásában mindenki nagymester

A felvilágosodás kora büszke volt arra, hogy az ember racionális, gondolkodó lény, azóta viszont számtalanszor bizonyíthattátok ti is magatoknak, hogy érzelmi alapon hoztok döntést, csábíthatóak vagytok, és inkább a könnyebb utat választjátok, ha lehet. De mi a helyzet a tudatos önbecsapásokkal?
vous - 2015.10.18.
Saját maga becsapásában mindenki nagymester

Ahány ember él a Földön, annyi különböző valóság, nézőpont létezik. Mindegyikőtök egy szubjektív szűrőn keresztül látja a világot, ami eltorzítja annak valódi mivoltát. Ez a szűrő nagyon összetett: többek között vágyaitokból, neveltetésetekből, világnézetetekből és elhárító mechanizmusaitokból áll össze, és ennek segítségével tudjátok életeteket narratívába, tehát egy összefüggő történetbe rendezni. Így a szűrő egy része hasznos és elengedhetetlen az életben való boldoguláshoz. Segít, hogy a felétek áramló rengeteg információt fel tudjátok dolgozni, tájékozódjatok a világban. A hatékonyság és a kontroll érzetét adja.

Meggyőzitek és becsapjátok saját magatokat

Bedőltök a rózsaarany iPhone-nak, a csodás fiatalítószereknek, mégis elő tudjátok bányászni a telefonból az ex régen kitörölt számát, és egyszerűen nem tudtátok ott hagyni azt az ínycsiklanzó sütit a büfében.

Természetesen mindenre találtok magyarázatot is, a tavalyi telefon nagyon lassú, mi baj lehet még egy utolsó, szakítás utáni találkozásból, és a diéta harmadik napján már azért csak belefér valami kis bűnözés.

Van rá magyarázat

Amit ilyenkor átéltek, az a kognitív disszonancia, amikor az attitűdjeitek (egészségesen táplálkoztok) szembekerülnek viselkedésetekkel (pluszsüti elfogyasztása). Ilyenkor kínzó feszültség lép fel bennetek, ennek a kellemetlen érzését igyekeztek az elméletgyártással csökkenteni. Hiedelmeitek (örök szerelem, asztrológia, őrangyalok, nincsenek véletlenek, kell a poci a hideg télre) a világot kontrollálható és kényelmes hellyé teszik, ahol úgy hihetitek, mindennek ismeritek az okát, mindenre van mentség, befér egy skatulyába.

A depressziósok világnézetét vizsgálva arra jutottak, hogy ők kevésbé önámítóak, mint az egészséges emberek. Kétségtelenül az élet egyik legnagyobb feladata, hogy egy nyilvánvaló értelmet nélkülöző világban mégis megtaláljuk az élet értelmét. Yalom, a híres egzisztencialista pszichológus szerint ez az egyik az emberi lét négy alapvető dilemmája közül.

A halál elkerülhetetlensége, a saját életetekért való felelősség vállalása és a végső magányosság a három másik nagy kérdés.

Valójában a legtöbb önbecsapás célja, hogy ne kelljen ezekkel a kérdésekkel foglalkoznotok. Így ha szeretnétek megszabadulni a szemellenzőtől, akkor merengjetek el ezeken a kérdéseken!

Ez durva lesz, de hatásos

Próbáljátok ki a következőt:

írjátok meg saját halotti beszédeteket, azt, hogy mit szeretnétek, mit olvassanak fel a sírotoknál!

Hogy emlékezzenek rátok szeretteitek? Kik legyenek ott a temetéseteken? Gondolkozzatok el, olyan irányba haladtok-e, úgy élitek-e az életeteket, hogy így érjen véget?

Igen, megrendítő feladat ez, viszont sokat segít szembesülni az elmúlással, az élet megismételhetetlenségével, és ezután könnyebben tudtok majd a valóban értékes dolgokra fókuszálni a sekélyes javak, felszínes kapcsolatok és önmagatoknak való magyarázkodás helyett.

Ha többet olvasnátok az önbecsapás témájában, akkor ajánlom David McRaney Az önbecsapás 48 módja című könyvét vagy Woody Allen Match Point című filmjét, vagy a most futó Abszurd alakot, illetve Yalom bármelyik művét – sokkal könnyedebben és rettentő élvezetesen ír ezekről a súlyos kérdésekről!

Ajánlott cikkek