„Szerencsés, aki már kiskorában tudja, mi akar lenni. Én sosem tudtam, mi legyek. Még egy halvány kis képfoszlány sem lebegett előttem, hogy esetleg orvos, virágkötő vagy tanárnő akarok-e lenni” – kezdi történetét Júlia, aki a VOUS vendégszerzői felhívására jelentkezett. A következő sorokban Gombai Júlia írását olvashatjátok.
Sokat agyaltam a jövőmön, utánanéztem számtalan egyetemnek, OKJ-s képzéseknek, szakmáknak. Egyik pillanatban úgy tűnt, hogy az összes tetszik, aztán meg azt éreztem, hogy igazán egyik szakmában sem tudom elképzelni magam, mivel semmi önbizalmam nem volt.
Több dologba belekezdtem, több iskolát félbehagytam, mert egyiknél sem éreztem azt, hogy igen, megvan, ez akarok lenni! Ezt akarom csinálni!
Az érettségit egy vendéglátós iskolában szereztem, kereskedelem és marketing szakon. Aztán érettségi után tanácstalan voltam a jövőmet illetően, ezért maradtam abban az iskolában, és elkezdtem a vendéglátó szakmenedzser OKJ képzést, ami 2 éves volt. Fél év után szakítás, depresszió, kilátástalanság, élni nem akarás miatt otthagytam az iskolát, majd 2 hónapig nem csináltam semmit. Csak sajnáltattam magam, otthon ültem, sírtam, és vártam a megváltást. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ez így nem lesz jó, mert szánalmas vagyok. Összeszedtem magam, találtam tanév közben egy képzést, amibe be tudtam csatlakozni, és elkezdtem a reklámszervező szakmenedzser szakot. Pár hét után viszont megkérdeztem magamtól, hogy
mégis mit keresek itt?
Találtam diákmunkát, egész nyáron dolgoztam eladóként egy nem túl forgalmas boltban, így volt időm gondolkodni, úgyhogy kitaláltam, hogy jogi asszisztens leszek. Sajnos nem indult a szak, de felajánlottak helyette egy másikat, így kerültem Keszthelyről Pécsre, a BGE akkreditált iskolájába banki szakügyintéző szakra, ami 2 év volt. Vagyis lett volna… Az első évet megcsináltam, szenvedve, nagyon utáltam az egészet, messze állt tőlem a statisztika, a számvitel és a banktan, mégis úgy gondoltam, hogy hasznos lesz, ezért megcsinálom. Viszont az első év után egy újabb szakítást és egy újabb depressziót – életkedv és életcél zéró – követően kaptam egy nagy pofont az élettől, aminek a neve: pánikbetegség.
Összeomlottam, így nem volt maradásom Pécsett, haza kellett költöznöm. Aztán amikor azt hittem, hogy elmúlt a pánikbetegség, Londonba költöztem, de fél év után még erősebben előjött a pánik, visszaköltöztem Keszthelyre. Addig sem volt sok ambícióm, tervem, célom, hogy mi legyek, de ezek után már végképp nem volt. Több hónap kezelés után kezdtem jobban lenni, és végre újra ki tudtam lépni a házból szédülés és halálfélelem nélkül, és végre újra emberek közé tudtam menni, így elkezdtem dolgozni.
A napi munka mellett azonban hiányérzetem támadt, és úgy éreztem, tanulni akarok, talán rájövök, mi legyen belőlem.
Egy hirdetőoszlopon láttam, hogy a Kaposvári Egyetem pótfelvételit hirdet, így hát utánanéztem neten, és megtaláltam a számomra megfelelőnek hitt pályát, jelentkeztem csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szakra, levelezőre. Fel is vettek, aminek nagyon örültem, suli közben munkát kaptam egy magánbölcsődében, pár hetente pedig mentem az egyetemre előadásokra. Élveztem, tetszett, és azt hittem, megtaláltam a hivatásom. Ám a 2. év után úgy éreztem, ez nem elég nekem, mást szeretnék és többet. Időközben megjött az önbizalmam, ambícióim, terveim, céljaim lettek, és többre kezdtem el vágyni. Kisgyermeknevelőként nem kapnék sok pénzt, és nem tudnék ott hova fejlődni. Nem hagytam abba, fontos volt számomra, hogy megszerezzem a diplomát. De közben…
Utánanéztem, milyen tanfolyamok vannak Budapesten, amik csak pár hónaposak. Mik azok a hiányszakmák, amik érdekelhetnek engem, ahol jó a fizetés, ahol van előrelépési és fejlődési lehetőség és a legjobbat tudom kihozni magamból. Így kezdtem el programozást tanulni. És imádom. Kiteljesedtem. Megtaláltam önmagam, és élvezem minden percét.
Voltam már sok minden, de 26 év kellett, hogy önmagam lehessek. Már nem keresek tovább, mert megvagyok.
Legyél te is a VOUS vendégszerzője!
Van jó témátok? LEGYETEK A VOUS VENDÉGSZERZŐI!
A VOUS-lányok olvasói cikkeket keresnek, segítsetek megtalálni a legjobbakat! 😉 Ha szívesen kipróbálnátok magatokat vendégszerzőként, van olyan történetetek, amit megosztanátok más nőkkel, akkor eljött a ti időtök!
A részletekről mindent megtudhattok ITT.
