Faragó Adrienn Környezettudatos mosoly? Létezik! Eláruljuk, mit kell róla tudni bio természetes fogápolás egészség

Környezettudatos mosoly? Létezik! Eláruljuk, mit kell róla tudni

Magyarország egyik népbetegsége, hogy rettegünk a fogorvosoktól, még akkor is, ha igazából semmilyen kellemetlen élményünk sincs velük kapcsolatban. Ez valahogy belénk ivódott az évek során, mint ahogy az is, hogy addig használunk egy fogkefét, míg szét nem állnak a sörtéi. Pedig valójában 3-4 havonta váltani kellene egy újra. De pontosan milyenre? Mindenképp egy környezetbarát verzióra!

Kétség sem fér hozzá, hogy az egyik legjellemzőbb női probléma a 21. században a megfelelő hajápolás, viszont úgy gondolom, az utóbbi időben rohamtempóban kezd mögé felzárkózni a fogápolás témaköre. Mindezt mire alapozom? Hát egyenesen önmagamra. Azon már túllendültem, hogy két fogszabályzó is kudarcot vallott nálam, de a fogaim színére még igyekszem ügyelni. Pontosan ezért nem meglepő, hogy már túl vagyok többflakonnyi speciális fogkrémen. Mégis milyen véleménnyel? Az egyiknek az íze, a másiknak pedig a habzása pocsék, a harmadik meg szétmarta az ajkaim. Ezek után pedig nem is érdemelnek szerintem több karaktert. De ez a cikk itt nem érhet véget, éppen ezért most együtt fogunk új alternatívák után nézni, nemcsak a fogfehérítés terén, hanem úgy az egész fogápolással kapcsolatban. Ja, és ki ne felejtsem, mindezt ÖKO MÓDON!

Faágtól a lebomló fogkeféig

Tudtátok például azt, hogy fogat mosni nem csak fogkefével és fogkrémmel lehet?

Bizony, ráadásul nem valamilyen újdonságról lesz szó, hanem egy múltbéli, de kissé elfeledett opcióról, az arakfáról. Az arakfa (Salvadora persica) a kutatások szerint tele van értékes anyagokkal, és antimikrobiális hatással is bír, ezáltal pedig a fogmosás vele ugyanolyan hatékony vagy még hatékonyabb is, mint a hagyományos módszerrel. A gond talán annyi lehet, hogy szó szerint egy gallyat kell először meghámoznotok és rágcsálnotok, majd a kirojtosodott végével kezdhetitek is a tisztítást.

Amennyiben ódzkodtok az előző lehetőségtől, már itt is a következő, amely már jobban hasonlít a megszokottakhoz.

Léteznek ugyanis olyan különleges fogkefék, melyek készülhetnek fából vagy műanyagból, azonban biztosan lebomlanak – még a sörtéik is.

Sőt, mindezt tetézve, vannak gyártók, akik kifejezetten a cserélhető (lebomló) fejekre specializálódtak, mert azt vallják, hogy így még annyit sem kell szemetelni, mint a kefe nyelével. Ha ti inkább az elektromos verziót részesítitek előnyben, akkor legyetek türelemmel. Egyelőre csak olyan környezetbarát termék van forgalomban, mely 100%-ban újrahasznosított anyagokból készült, valamint BPA-PVC és vegyszermentes.

Készítsetek házilag fogkrémet – egyszerűbb, mint gondolnátok!

Na de most térjünk rá arra, mi kerüljön a biofogkefénkre… Hát biofogkrém! Vagy házi készítésű paszta. Mitől lehet jobb egy biofogkrém? Attól, hogy szintetikus színezéktől, illat- és tartósítószerektől mentes. Hatóanyagai ugyanúgy védenek a fogszuvasodás, fogínysorvadás és fogkövek ellen, de természetes alapanyagokból készülnek. Így tehát titeket és a lefolyóba kerülve a környezetet sem károsítják.

Forrás:
Depositphotos, Ebay

A legbiztosabbak talán akkor lehetünk, ha mi magunk állítjuk össze a fogpasztát. Gondolom, nem okozok nagy meglepetést azzal, ha azt mondom, az egyik legjobb alapanyag, akárcsak a hajnál, itt is a kókuszolaj lesz. Ez az olaj erős antibakteriális és gombaölő hatással rendelkezik, ráadásul még a fehérítésben is segíthet. A következő dolog szintén nem lesz újdonság, a szódabikarbónát korábban használtam már takarításhoz, és végül is ez most sem lesz másként, csak épp nem a fürdőt fogjuk kipucolni. Nem véletlen ugyanis, hogy ez a fehér por ott van több fogkrém összetevői közt is, hisz képes fehéríteni a fogakat és eltávolítani a lepedéket. Ha nem apróznátok el a dolgokat, szeretnétek biztosra menni, akkor itt találtok egy szuper receptet, melyben ötvözhetitek ezt a két alapanyagot.

Jogosan kérdezhetitek, hogy és akkor mi a helyzet a sokat emlegetett citrommal. Nos, ez főként a fogfehérítés kapcsán jön szóba, tisztításnál már kevésbé. Épp ezért megragadnám az alkalmat, és idéznék néhány sort a WEBBeteg egyik cikkéből, mielőtt nekiestek ezzel a déligyümölccsel a fogaitoknak.

A szakemberek által is ellenzett citromlé, citrom belsejének használata nem javasolt, mivel a citromsav a fogakból a kalciumot kivonva károsíthatja a fogzománcot, illetve ezt a káros hatást érhetjük el a bennük lévő gyümölcscukor következtében is.

A fogporok talán kevésbé ismertek, pedig több szempontból is hasznosak lehetnek. Természetesen ezek közt is találtok öko fajtákat, de talán az a legjobb bennük, hogy egyszerre küzdenek az elszíneződések és a szennyeződések ellen. A hátrányuk az ízük és az állaguk lehet, de egy kis idő kérdése, és meg lehet velük barátkozni, már csak a hatásuk miatt is.

Zsálya, aloe vera és kókuszolaj – az íny legjobb barátai

Az íny egészségéről szintén nem feledkezhettek meg, bár igaz, hogy ha megfelelően ápoljátok a fogaitokat, és rendszeresen jártok fogorvoshoz, akkor a szátok ezen részével sem adódhatnak gondok. Viszont azért még itt is vannak pluszmódszerek, amelyekkel szinte biztosra mehettek. A kókuszolajat ne is tegyétek messzire, ugyanis az olajos öblögetés megvédhet a betegségektől, valamint tisztítja a szájüreget. Az alaposan megmosott kezetekkel  akár picit bele is masszírozhatjátok az ínyetekbe. Aztán ott van még a szintén jól ismert aloe vera, melynek antibakteriális és gombaellenes tulajdonsága szintén elkél a fogak környékén. De a személyes kedvencem – miután 2015 karácsonyán kb. megmentette az életem – az orvosi zsálya. Erről tudni kell, hogy nemcsak felfázás esetén kiváló, hanem mondjuk mandula- vagy torokgyulladásra is. De most azért ajánlanám, mert megszünteti a kellemetlen leheletet, segít a fogkőoldásban, és fertőtlenít is.

olaj

3 olaj, amitől nemcsak szépek, de egészségesek is lesztek

A hidegen sajtolt növényi olajok igazi folyékony csodák, már az ókorban is nagy hírük volt, nagy értékként tartották számon. Nem is meglepő, hiszen az olajok sok mindenre jelentenek megoldást, gyógyírt, ha tudjátok, mikor melyikhez kell nyúlnotok. Ebben segítünk most nektek.

Korábbi cikkünk itt folytatódik.